Sonkás finomságok

Sonkás-sajtos palacsinta

A FB csoportban osztottak meg néhány palacsinta receptet és ez rögtön beindította a fantáziámat. Éppen volt még a mélyhűtőben néhány maradék sós palacsintám lefagyasztva, így adva volt, hogy azonnal kipróbáljam. Picit átalakítottam, nagyon finom lett, úgyhogy legközelebb is így fogom csinálni.

10 dkg bacont apróra vágva elkezdtem pirítani pici kókuszzsíron, dobtam rá kb 10-15 dkg összevágott sonkát és együtt megpirítottam őket. 

1 db tömlős sajtot, 2 ek tejfölt és kb 10 dkg reszelt sajtot összekevertem, sóztam, borsoztam.

Most 6 db palacsintám volt, ez a töltelék éppen elég volt hozzá - természetesen több palacsintához kicsit emelni kell a töltelék hozzávalóit.

Kerek jénai alját (amiben pont elfért a palacsinta) kikentem kókuszzsírral, ráfektettem a palacsintát, megkentem a sajtos keverékkel, majd megszórtam a sonka-bacon darabkákkal. Az összes palacsintát szépen rétegeztem a töltelékkel. Pici sajtos krém maradt a tetejére és megszórtam még reszelt sajttal, majd 200 fokon kb 15 perc alatt szép pirosra sütöttem.

Mivel tejfölimádók vagyunk, pici tejföllel a tetején fogyasztottuk. Nagyon finom és laktató volt - az sem utolsó szempont, hogy pillanatok alatt elkészült. (Néhány palacsinta kisütésével persze kicsit tovább tartott volna, de ez így olyan szuper volt, hogy inkább tartok majd több palacsintát a mélyhűtőben :-) ). Ha legközelebb jön a Peti, neki is elkészítem vegetáriánus verzióban!

Sonkás napraforgó

Ezt a napraforgót Limara oldaláról szedtem - néhányszor már megcsináltam, de eddig mindig valamilyen édes töltelékkel: csokis-kókuszos, nutellás, diós vagy fahéjas. 

A mostani abban is különbözik - azon túl, hogy sós töltelékkel készült-, hogy kisebbre nyújtottam a tésztát és így sokkal puhább, finomabb lett az állaga.

Hozzávalók:

-50 dkg liszt

-1 db tojás

-100 g tejföl /eredetileg 140 g joghurt szerepelt, de az most nem volt itthon/

-3 ek olaj

-1,5 tk só

-1 ek cukor

-2 dkg élesztő

-1,8 dl víz

Összegyúrtam a tésztát, 20 perc pihentetés után 4 egyforma cipóba osztottam.

Ledaráltam kb 35-40 dkg sonkát, egy kis darab hagymát, hozzákevertem 2 ek tejfölt, 1 ek mustárt, picit sóztam, borsoztam. Lehetett volna még fűszerezni esetleg piros arannyal, vagy kerülhetett volna bele kevés reszelt sajt - de így is kellemes íze volt a tölteléknek.

Az első cipót kinyújtottam kb 25-30 cm átmérőjű körré, rátettem a sütőpapírral bélelt tepsire, majd megkentem a töltelék felével.

Rákerült a második cipó kinyújtva, a közepére tettem egy poharat és a derelyevágóval körben, sugár alakban végigvágtam a tésztát - összesen 12 db cikkecske lett.
Minden száracskát kétszer megtekertem és így kialakult a minta. 

Ha felváltva, hol jobbra, hol balra forgatom őket, akkor szembe kerülnek a forgatások és egész más mintát ad ki a tészta - inkább hópehelyre emlékeztet. Ez egy régebbi csokis hópehely formája sütés előtt:

Egyirányba csavarás után ilyen volt sütés előtt:

Megkentem tojással a tetejét és a pohár által kijelölt középrészre most szezámmagot szórtam. Lehet bármi mást is: mákot, lenmagot, vagy akár napraforgómagot :).

Két sonkás napraforgó készült, az egyiket "virág" helyett a szomszéd barátnéni kapta, mivel ma van a névnapja - nagyon-nagyon örült neki!