Szégyen gyalázat, hogy ilyen hosszú ideig nem írtam semmit - egyetlen olvasóm is kedvesen jelezte, hogy ilyen lusta blogger kevés van a net világában.
Az első napokra még van mentségem, mert itthon volt a Peti és az minden időnket és energiánkat lefoglalta. Sokat jöttünk-mentünk - szerencsére szép idő volt, így fürdőkben is tudtunk pihenni. A Buddyval most találkoztak először, de rögtön nagy volt az egyetértés!
Persze rengeteg finomat főztem és sütöttem - szóval jókat ettünk is. Az egyik sikersüti lett
Limara turbó kiflije, amit már előtte és azóta is sokszor megcsináltam - most fahéjast és sajtost sütöttem, a nagy sikerre való tekintettel egymás utáni két nap is.
A Petinek is megcsináltam Gabriella isteni kókuszosát annyi változtatással, hogy meggybefőttet is tettem bele, valamint darabos keksz helyett összetördelt babapiskótát.
A kép nem adja vissza, hogy milyen finom volt !
Természetesen a Peti szabija gyorsan véget ért, és ahogy ő visszatért Londonba, mi is visszatértünk a szorgos hétköznapokhoz: igyekeztünk a kertben mindent megcsinálni, ami persze soha nem készül el teljesen, folyamatosan van mit csinálni - de ezért szeretjük :-).
Idén a borsó megint nagyon szépen termett, nem győztük szedni, pucolni és enni. A mélyhűtőbe is került kb 5 kiló.
A paradicsom palánták is szépen nőnek, a termések még picikék és zöldek, de a fattyak jó sokan voltak és erősek. A neten olvastam, hogy érdemes a leszedett fattyakból is palántát nevelni: sikerült is 21 db újabb kis paradicsompalántát elültetni a kiszedett borsó helyére - még kicsikék, de bízom benne, hogy gyorsan megerősödnek. Idén a kelkáposzta palántákat is én neveltem - szegénykék elég picikék még, de talán a helyükön gyorsabban magukhoz térnek.
A saját eprünk ugyan szépen termett és nagyon finom volt, de a lekvárfőzéshez kevés volt. Szerencsére a közelben van Szedd magad, és nekünk nem kellett kétszer mondani - jó sokat szedtünk, és lett belőle 11 üveg lekvár.
A cseresznyetermésünkkel idén nem volt szerencsénk: az isteni finom májusi cseresznyéből alig tudtunk szedni 4-5 kilót, mert mire megérett volna, tönkre is tette az eső. A júniusi is jól indult, amíg messziről, vagy alulról néztük, azt hittük, hogy ez maga a kánaán. De sajnos rengeteg rossz volt közte, így hosszas válogatás után lehetett csak felhasználni. De legalább sikerült néhány üveget magozva eltenni.
A "szabad" időm nagy részét az új hobbim, a kenyérsütés veszi el - a receptek olvasgatása, a tapasztalatok gyűjtése, és a gyártás :-).
Az első próbálkozások után most már volt néhány olyan kenyér is, ami kifejezetten finom volt, és még szép is.
A legjobban
Atkári Terike receptje szokott sikerülni - tökéletes állag, illat és íz. Persze engem is elkapott a vadkovász-láz - megfertőztek a FB csoportban :-).
Igyekszem most már rendes "bloggerként" rendszeresen jelentkezni, és akkor talán nem felejtem ki a dolgok nagy részét !
