Az elmúlt napokban már kicsit belekóstoltunk a télies időbe, aminek az egyetlen pozitívuma (soha nem gondoltam volna, hogy valaha is lesz pozitívuma a hidegnek), hogy eltűntek végre a szúnyogok.
Szerencsére még volt néhány nagyon szép, kellemes nap, amit természetesen igyekeztünk kihasználni. A kertből minden hasznos dolgot felszedtem, megtisztítottam és lefagyasztottam. Az egyetlen, ami még szépen virít a kertben, az a kelkáposzta, de már néhány fej a késem alá került és hamarosan jön a többi is!
A Pisti is kihasználta még a szép időt és gyorsan befejezte az idei évre tervezett munkáját: belülről is leburkolta a garázsnak azt a falát, amelyik régen ázott. Először arra gondoltunk, hogy újravakoljuk és lefestjük, de aztán talált valamelyik boltban nagyon klassz, műanyag lambéria-szerű dekor burkoló anyagot, amivel szépen beborította azt az ominózus falat az ablak magasságáig. Nagyon szépen sikerült!
Ilyen volt....
és ilyen lett...
és ilyen lett...
Tavasszal ültettem néhány fűszernövényt a kertbe. A citromfűből sokáig nem csináltam semmit, aztán találtam szörp recepteket az interneten, így kipróbáltam. Az utolsó ágacskákat is visszavágtam és abból készült az utolsó adag - remélem, jövőre is burjánzik majd és bőven tudok készíteni.
Egy nagy csokor citromfüvet és 1-2 felkarikázott citromot beáztatok 2 liter vízbe. (Volt olyan adag, ahol leszedtem a leveleket, volt, ahol az egész ágat áztattam, szerintem egyformán jó megoldás mind a kettő.) Másnap (vagy akár 2 nap múlva) hozzáteszek 2 kg cukrot és elkezdem főzni. Kb. 10-15 percig főzöm, teszek hozzá 5 dkg citromsavat (vagy borkősavat) és egy csipet Na-benzoátot. Forrón üvegekbe szűröm és száraz dunsztba teszem.
A szomszédtól szoktunk kapni néhány szem fügét - a mi 2 kis fügebokrunk nem tudom hány év múlva fog teremni - általában csak annyit, amit rögtön meg is eszem. (A Pisti mindig azt mondja, hogy nem szereti, egyem csak meg, de azt hiszem, hogy még nem kóstolta!) Most viszont egy kisebb zacskónyival kaptunk, ami már valamivel több volt, mint fél kiló. Igaz, hogy kicsit tartottam attól, hogy ez már így októberben nem az igazi, de mindenképp szerettem volna kipróbálni a fügelekvárt. (Tunéziában a kedvencem volt, minden reggelinél ettem egy kicsit.) Gizinél találtam ezt a receptet, amiből a vaníliás cukrot kifelejtettem, gyömbérem pedig nem volt, viszont a recept így is tökéletes(en egyszerű és nagyszerű).
A megmosott fügéket négybe vágtam (1/2 kg), majd tettem hozzá 25 dkg cukrot. Ez egy kicsit talán sok lett, legközelebb elég lesz 15-20 dkg is. Összekevertem és hagytam egy kicsit állni, aztán lassú tűzön elkezdtem főzni. Ha még érettebbek lettek volna, akkor biztosan szét is főtt volna a héja is, így azonban egy kicsit rásegítettem a botmixerrel és beletettem egy csapott mk. fahéjat és egy citrom levét. A végén nagyon klasszul besűrűsödött és úgy el kezdett köpködni, hogy nem győztem menekülni :-). Mivel ilyen kicsike volt, csak egy kb. 400 grammos üveg lett tele, a maradékot pedig bögrébe tettem, hogy azt sürgősen el tudjuk kóstolgatni. Másnap reggelinél megtörtént az ellenőrzés - nagyon-nagyon finom lett!
Volt nagy izgalom is a hónapban: Buddyval kellett rohannunk az állatorvoshoz. Először hasmenése volt, ami sajnos gyakran előfordul, mert amilyen nagy, olyan kényes a gyomra, minden új kaja probléma. Ez lehet, hogy nem jele a kullancscsípésnek, de teljesen elterelte a figyelmünket a következő napon arról, hogy bágyadt, rossz kedvű és nem eszik - azt hittük, hogy még mindig a gyomorrontás miatt van. Aztán a délutáni sétánál - ahova már szinte húztam - észrevettem, hogy piros a vizelete. Persze szörnyen megijedtem és amint hazaértünk, rögtön hívtam az orvost és fél óra múlva már ott voltunk és kapta az injekciók garmadáját. (összesen 4 injekciót kapott + algopyrint szájon át, hogy csökkentse a lázát). Szerencsénkre másnapra már kicsit jobban lett, utána pedig újra erőre kapott.
Szokásos esti séta után, "kicsit" lacsakosan:
