Savanyú vetrece zsemlegombóccal

Ma megint egy olyan ebédet főztem, amit nagyon ritkán szoktam - pedig olyan finom, hogy sűrűbben kellene! Ha már itt lakunk szinte a Nemzeti Parkban, igyekszünk kihasználni ennek minden előnyét: a jó levegőn történő kirándulásokon túl ebbe az is beletartozik, hogy az itt nevelt szürke marha és bivaly állomány csodálatán kívül a belőlük készült szalámit is élvezhetjük. A múltkor, amikor elugrottunk venni néhány újabb szalámit gondoltunk egy nagyot, és kipróbálásra vettünk bivaly húst is. Életemben nem kóstoltam még, de mivel a szalámi nagy kedvencünk, nem kellett nagy bátorság, hogy hozzunk a lapockából és a combból is.

Így most a közeljövőben sűrűbben fogok olyan ebédet készíteni, amit nem szoktam. ☺ Ennek első állomása a bivaly lapockából készült savanyú vetrece.

Hozzávalók:

- 80-90 dkg bivaly lapocka (vagy marha-, vagy borjúhús)

- 1 ek olaj

- 15 dkg füstölt szalonna

- 1 vöröshagyma

- 3 gerezd fokhagyma

- 1 kávéskanál pirospaprika

- 2 babérlevél

- őrölt bors

- só

- 1 dl száraz vörösbor 

a habaráshoz:

- 2 tk mustár

- 1 ek citromlé

- 10 dkg tejföl

- 1 ek rétesliszt

- 2 dl tejszín

- 1 tk cukor

A húst folyó víz alatt megmostam, majd csíkokra vágtam. Az olajon a csíkokra vágott füstölt szalonnát kisütöttem, rátettem a kockákra vágott vöröshagymát és megdinszteltem. Lehúztam a tűzről az edényt, beletettem a pirospaprikát, az összetört fokhagymát, babérlevelet, borsot, sót és a húst. Visszatettem a tűzre és sűrűn kevergetve kicsit megpirítottam - csak 1-2 perc, majd felöntöttem a vörösborral és még 1 dl vízzel. Mivel tartottam tőle, hogy nagyon sokáig kell majd főzni és nem is értem rá, ezért kuktában főztem: sípolástól 1 órán keresztül. Persze felesleges volt az aggodalom, mert mikor kinyitottam a kuktát, vaj-puha volt a hús!

A 2 dl folyadék nem is volt sok, így már nem kellett külön zsírjára pirítani, hanem egyből be is habarhattam. Rottyantottam rajta egyet és már kész is volt.

Zsemlegombóccal álmodtam meg a mai ebédet, aminek az egyetlen nehézsége az volt, hogy nem volt itthon zsemle. ☺ Volt viszont egy kis darab szikkadt saját kovászos kenyér! 

Hozzávalók a zsemlegombóchoz:

- 3 szelet kenyér, kenyérpirítóban megpirítva

- kb 35 dkg liszt

- 2 db tojás

- 1 csapott tk só

- összevágott petrezselyem

- 1 tk kacsazsír

- kb 2 dl víz

Az összes hozzávalót összedolgoztam galuska tésztának, majd a megpirított, apró kockákra vágott kenyereket is belekevertem. Majd félretettem állni - kb 2 órát pihent. Enyhén sós vízben főztem ki: most vizezett kanállal szaggattam golyószerűségeket a vízbe: igazán nem lett gombóc-forma, viszont nagyon gyorsan elkészült☺ Kb 10 percig főztem, aztán gyorsan tálaltam és máris élvezhettük ezt a tökéletes ebédet!

Baconben sűlt csirkemell-golyók

Ez az a husi, amit mindig szívesen megeszünk: a Pisti szerint így a legfinomabb a csirkemell. Vagy legalábbis az egyik legfinomabb ☺

A receptet néhány évvel ezelőtt Gabriellánál találtam és nálunk is nagy kedvenc lett. Tökéletes vendégvárónak is, mert előre elkészíthető és eddig mindenkinek nagyon ízlett. Szoktam az eredeti leírás szerint őzgerincben is készíteni, de ha úgy van kedvem, akkor muffin-sütőben sütöm: isteni golyóbisok lesznek belőle.

Hozzávalók:

- 70-75 dkg csirkemell (eredetileg 80 dkg szerepel, de nekem így biztosabban nem fut ki sülés közben)

- kb 30 dkg szeletelt bacon (ha muffin-sütőben csinálom, akkor 12 szelet)

- 10 dkg reszelt sajt

- 3 ek tejföl

- 3 ek liszt

- 2 db tojás

- só, bors, petrezselyem

- 2 gerezd fokhagyma

A csirkemelleket felkockázom, sózom, borsozom és kicsit félreteszem. A többi hozzávalót  a bacon kivételével egy tálban összekeverem, majd hozzáadom a csirkét is. A sózással vigyázni kell, mert a bacon is sós egy kicsit, nehogy elsózzuk! 

Az összeállítás mindkét esetben ugyanaz: ki kell bélelni a sütőformát baconszeletekkel - az őzgerinc esetében éppen összeérjenek és oldalt lelógjanak -, és utána belekanalazni a csirkemelles nyasszot.

A muffin-sütőnél szépen keresztben belehelyezem a lyukakba a bacont, hogy a két oldalán kilógjon, majd a hús belekanalazása után ráhajtogatom a tetejére.

Már csak a sütés van hátra: 180 fokon kb 45-50 perc alatt szép pirosra sül. 

Ha őzgerincben készítem, akkor az eredeti recept szerint érdemes 40 perc után kiborítani a formából egy tepsire és úgy tovább sütni, hogy a másik fele is szépen megpiruljon. A golyócskákat nem szoktam megfordítva is sütni, tökéletes úgy, ahogy van!

Lemon curd avagy a citromos csábítás

Új év, új élet - ami abban is megmutatkozik, hogy elkezdtünk edzeni járni, újra. Sokadszor. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Pesten rendszeresen jártunk sportolni: valahogy a munka, a régi életmód mellett szükség volt rá és nem is hagytuk el. Mióta ideköltöztünk sokkal kevesebb időnk és főleg energiánk van arra, hogy a sok házi és kerti munka után/közben még rendszeresen sanyargassuk magunkat. Gondoltuk, elég fárasztó ez így is. És tényleg fárasztó, de most, hogy újra rendszeresen átmozgatjuk magunkat döbbentünk rá, hogy milyen nagy szükségünk van erre. 

Természetesen igyekszünk az étkezésünkön is változtatni: kevesebb kenyér fogy és a sütemények száműzetésre kerültek. 

Egészen eddig bírtam sütés nélkül. ☺

A Lidl-ben nagyon szép citromot vettem a múltkor - azt nem tudom, hogy ez a sokat emlegetett Meyer-e, de szép egészségesek és lédúsak, úgyhogy végülis mindegy ☺

Már olyan régen olvasok a neten a híres-neves lemon curd-ről, hogy gondoltam, épp ideje lenne kipróbálni. 

A receptet innen szedtem - isteni lett!!

Hozzávalók:

- 4 db citrom héja és leve (nem kezelt héjú!)

- 20 dkg cukor

- 10 dkg vaj

- 3 db tojás + 1 db tojássárgája

Föltettem egy fazékba vizet melegedni. Amíg a víz felforrt a citromokat megmostam, a héjukat lereszeltem, a levüket kipréseltem és egy üvegtálba raktam. Hozzátettem a cukrot és a kockákra vágott vajat, majd a gőz fölött elkezdtem melegíteni, amíg szépen felolvadt a vaj is.

A tojásokat felvertem és a citromos keverékhez adtam, majd folyamatosan kevergetve főztem a gőz fölött, amíg be nem sűrűsödött. A recept 10-13 percet ír, de én bizonytalan voltam, hogy mikor jó, így inkább egy kicsit tovább főztem. 

Amikor levettem a gőzről félretettem hűlni, időnként megkevertem, hogy ne bőrösödjön.

Amikor kihűlt üvegekbe szedtem -ebből a mennyiségből nekem 2 kisebb üvegnyi lett.

Természetesen azonnal meg akartuk kóstolni, így gyorsan sütöttem hozzá egy kis amerikai palacsintát - az ötletet és a zabpelyhet bele Gizitől lestem el. Elképesztően finom volt, az egyik üveg szinte el is fogyott rögtön.

A recept szerint hűtőben kell tartani és állítólag 7-10 napig áll el. Szerintem nekünk biztosan nem marad belőle olyan sokáig! ☺

Cukkinifőzelék

Az utóbbi években nagyon megszerettük a cukkinit és szerencsére bőven terem a kertünkben. Nyáron is folyamatosan fogyasztjuk, de amikor nagyobb mennyiség összejön, akkor legyalulom és lefagyasztom. Régen nagyobb adagokat fagyasztottam, de aztán a körülbelül 40-50 dekás csomagok váltak be a legjobban: a tócsnihoz vagy golyócskákhoz pont elég, főzelékhez pedig többet használok fel.

Az első főzeléket - írnom sem kell - Gizi egyik receptje alapján csináltam, kicsit megvariálva. A Pistinek is annyira ízlett, hogy azóta gyakran csinálom - épp ideje, hogy felkerüljön a blogra!

Hozzávalók:
- kb 1-1,5 kg gyalult cukkini
- 1 ek házi zsír
- 1 kisebb fej vöröshagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- csomag kapor
- 2 húsleveskocka
- 2 csapott ek kukoricaliszt
- 2 dl tejföl
- só, esetleg pici cukor

A zsíron megdinszteltem a kockára vágott vöröshagymát, majd gyorsan átsütöttem rajta az összetört fokhagymát és az apróra vágott kaprot. Felengedtem kevés, kb 2 dl vízzel, beletettem a cukkinit és a húsleveskockákat, majd néhány perc alatt készre főztem. A tejföllel elkevert liszttel behabartam, egy picit még utána sóztam és egy csipet cukort tettem hozzá. A habarás után vigyázni kell, mert megvan az a csúnya szokása, hogy erősen köpköd.☺☺
Most natúr sűlt csirkemellel ettük, de bármilyen feltéttel nagyon finom.

Hartyáni krémes

A karácsonyi ünnepek egyik új sütije volt a hartyáni krémes. Igazság szerint eddig csak képeken láttam az interneten, de most kipróbáltam és rögtön nagy kedvencünkké vált. Pont olyan, mint amit mi szeretünk! ☺

Szerencsére vendégek is voltak, így nem okozott problémát, hogy egy "kicsit" kiadós ez a süti, magunknak a fele is bőven elég lenne.

A receptet Gizitől lestem el - pont jókor került fel hozzá!! - bár készítés közben kicsit eltértem az eredeti leírástól. 

Hozzávalók a tésztához:

- 40 dkg liszt

- 1 kk szódabikarbóna

- csipet só

- 20 dkg porcukor

- 2 ek méz

- 2 ek kakaó

- 2 db tojás

- 10 dkg vaj (ez nem szerepelt Gizinél)

- 1-2 ek tej

Eredetileg a cukrot, mézet, kakaót és a 2 tojást kell gőz fölött felolvasztani. Már össze is öntöttem őket egy tálba, amikor valahogy hiányérzetem támadt - az egyéb mézes tésztáknál hasonló eljárásnál általában vaj is szerepel a hozzávalók között. Gyorsan elkezdtem túrni a netet, és találtam olyan recepteket is, amibe vajat is tettek, így végülis amellett döntöttem, hogy 10 dkg vajat is hozzáolvasztottam.

A lisztet elkevertem a szódabikarbónával és a pici sóval, majd a kihűlt keverékhez szitáltam, jól összedolgoztam. Pici tejjel tökéletes állagú tésztát kaptam, amit kinyújtottam és a gáztepsiben 160 fokon kb 8 perc alatt megsütöttem.

Hozzávalók a töltelékhez:

- 3 db vaníliás pudingpor

- 7,5 dl tej

- 25 dkg porcukor

- 30 dkg vaj

- 1 cs vaníliás cukor

- kb 10 dkg babapiskóta

- 2 dl fekete kávé

- 1-2 ek rum/rumaroma

a tetejére eredetileg porcukor, de én csokimázat tettem rá

A pudingport a tejjel jó sűrűre felfőztem, majd hagytam hűlni. A vajat habosra kevertem a cukrokkal, majd összekevertem a kihűlt pudinggal. A kihűlt fekete kávéhoz hozzákevertem egy kis rumaromát - mivel gyerek is volt a vendégek között.

Már csak az összeállítás maradt: a kihűlt tésztát elfeleztem, az egyik felét egy tálcára raktam és megkentem a vaníliás krém felével, majd szépen kiraktam a tetejét a kávéba mártogatott babapiskótával. Most rákentem a krém másik felét és a tetejére rákerült a tészta másik fele. Rátettem egy tálcát és súlyként egy kiló cukrot - így nyomattam egy-két órát.

A csokimázam készen volt - a mézes szívecskék mártogatása után és a lefolyt maradékokból jócskán összejött egy kisebb csészényi, így azt csak kicsit felmelegítettem és szépen beborítottam a tetejét. 

Másnap tálalásig hűtőben tartottam.

Most, hogy újra megnéztem Gizinél a receptet és a képeket és összehasonlítottam az én sütim képeivel, leginkább az tűnt fel, hogy egyáltalán nem hasonlít rá. Viszont elképesztően finom. Alig várom, hogy legyen valami alkalom, amire újra megcsinálhatom ☺

Zimankós évkezdet

Húú, csak most látom, hogy megint milyen régen jártam erre!! Pedig sokszor eszemben volt, hogy jövök valami finomsággal vagy eseménnyel, de aztán annyi volt a tennivaló az ünnepek előtt, alatt és után, hogy a blog mindig elmaradt.

Az ünnepekre leginkább a szokásos ételeket, sütiket készítettem: ami különleges és újdonság, azzal viszont majd külön posztban jövök, mert megérdemli ☺

Az új évben ismét nekikezdtünk a testmozgásnak - részben a konditeremben, ahova újra elkezdtünk járni, részben a természetben, elsősorban hólapátolás által.

Az év első hetében a hideg mellé a szokásos tomboló szél érkezett, ami ellen szinte képtelenség védekezni. A néhány napos szélcsendben csodálatos zúzmarás világ vett körül minket, olyan, volt, mint a mesében. 

Aztán eltűntek a jégcsipkék, maradt a folyamatos hideg, éjszaka -13 fok. A Cicero éjszakára bekerült a garázsba, ahol nincs olyan hideg, mint a faházban, és nem mellesleg így van elég ideje levadászni az esetleg még bent lévő egereket. A Buddy változatlanul az ajtó előtt alszik - ezt választotta magának a háza helyett, így igyekszünk itt kialakítani neki egy kis melegebb fészket régi kabátokból, rossz hálózsákból.

Vasárnap csodálatos téli világra ébredtünk, mindent hó borított, aminek a vastagsága a délelőtt folyamán még nőtt is egy kicsit. Aztán kisütött a nap és boldogan mentünk ki a kertbe eltakarítani az utakról a havat.

Könnyű dolgunk volt, hiszen két segítségünk is akadt: Cicero szaladgált a hóban és a hólapátról legördülő golyócskákkal játszott. Buddy pedig beállt a lábam elé, hogy őt simogassam, ne a lapátolással legyek elfoglalva - de egy szülinaposnak mindent szabad! Boldog 3. születésnapot, Buddy!!

Amikor kicsit elfáradtak csak  a távolból felügyelték, hogy minden rendben halad-e.

A kert csodálatos volt, nem győztem fényképezni ☺

Délután pedig jöhetett a megérdemelt pihenés:

Hihetetlen, hogy már ilyen nagy, de tényleg! Lemértem és már 4,2 kg!