Puncstorta szülinapra

A Pisti születésnapjára a kedvenc puncstortát sütöttem - persze már előző nap, hogy legyen idő összeérni. Így viszont izgulhattam, hogy jól rejtegetem-e !

Hozzávalók: - tortalaphoz 7 db tojás, 7 ek cukor, 7 ek liszt,
                   -  töltelékhez 10 dkg babapiskóta, 2 dl feketekávé, 2 ek porcukor, 5 dkg dió, 10 dkg                                     étcsokoládé, 5 dkg mazsola, rum (vagy rumaroma), kb 9 ek sárgabaracklekvár és ha kell,                             néhány kanál tej
                   - a tetejére 20 dkg porcukor, 3 ek citromlé, 2 ek meggyaroma (vagy meggybefőtt leve - akkor                        kicsit világosabb lesz)

Én úgy sütöm a piskótát, ahogy még anno a nagymamámtól tanultam - azóta már sok helyen olvastam, és szinte mindenhol egy kicsit eltér ettől, de én maradok a jól bevált módszeremnél.
A tojásokat szétválasztom, a fehérjét habbá verem, a sárgáját pedig alaposan kikeverem a cukorral - egészen addig, amíg kis buborékok pukkadnak a tetején. Utána hozzákeverem a lisztet, és a legvégén laza mozdulatokkal a tojáshabot. 26 cm-es tortaformát kikentem vajjal, picit megszórtam liszttel és beleöntöttem a masszát. Az oldalaira kicsit fölfolyatom a masszát, hogy sülés közben a teteje ne púposodjon fel, majd előmelegített sütőben 180 C-on megsütöm. Ez most kb 35 perc volt, de mindig ellenőrzöm tűpróbával (ami nálam fogvájó), hogy ne ragadjon már rá a tészta. Ha megsült, megszabadítom a formától és rácson hagyom kihűlni. Célszerű kivárni, amíg teljesen kihűl, mert úgy könnyebb szépen vágni - 3 darabba vágom.

A töltelékhez valókat egy nagy tálban összekeverem - a diót nem szoktam darálni, hanem egy zacskóba teszem és húsklopfolóval összetöröm, a csokit pici darabokra vágom, a babapiskótát apróra töröm és a mazsolát meleg vízben megmosom. A torta egyik szeletét is összetépkedem és a keverékhez adom, valamint 3 ek lekvárt. A kávéval és a rummal összekeverem, ha nem elég nyasszos, akkor adok hozzá néhány evőkanál tejet - de csak egyenként, hogy ne legyen nagyon híg. A megmaradt egyik tortalapot ráteszem a tálra, megkenem lekvárral és a tetejére halmozom a tölteléket, majd befedem a másik tortalappal, amit szintén megkentem lekvárral. Kicsit lenyomkodom.

A tetejére citrommáz kerül: a porcukrot a citromlével és az aromával (vagy befőttlével) krémes-folyósra kikeverem - ne legyen túl híg, de azért önthető legyen. A folyadékokat apránként szoktam hozzá tenni. A közepére öntöm a mázat és úgy hagyom lefolyni az oldalára, egy késsel eligazítom, hogy mindenhova jusson. Hagyom szikkadni, de amikor már nem ragad a máz (de még nem túl kemény), akkor célszerű meghúzni a tortaszeleteket, mert így nem törik össze szeleteléskor.
Mi általában tejszínhabbal szoktuk enni - de anélkül is nagyon finom.

Egy kis sütés-főzés

Az elmúlt időszak sok szerelése és festése után végre újra a konyhában tüsténkedhettem: kipróbáltam Kocsis Hajni francia zsúrkenyerét. Az eredeti receptet egy picikét átalakítottam - ezt a kényszer szülte, mert nem volt itthon hozzá minden. Viszont nem mertem nagyon eltérni tőle, mert szerettem volna végre egy finom kenyeret sütni. (Na jó, eddig egyet sütöttem, ami viszont sajnos nem lett olyan, amilyennek elképzeltem.)

Hozzávalók: 50 dkg sima liszt, 1 ek. burgonyapehely, 1 ek. szezámmag, 1 ek. búzasikér, 3 dkg friss élesztő, 2 kk. cukor, 3 kk. só, 2 ek. olaj és 3 dl langyos víz.

Az élesztőt felfuttattam a cukros langyos vízben és összekevertem az összes hozzávalóval, majd alaposan kidolgoztam a tésztát. (Nem hagytam a gépre, érezni akartam az ujjaim között - ráadásul nem bízom a gépben !)

Hagytam 1,5 órát kelni, majd kinyújtottam - csak kézzel szétnyomkodtam. A két szélét visszahajtottam, majd fentről kezdve szorosan felcsavartam. Úgy 40 centi hosszú lett a tekercs. Rátettem a zsírpapírral kibélelt sütőlapra és még 30 percig letakarva hagytam pihenni. Közben bekapcsoltam a sütőt 220 C-ra. Mikor újra megkelt, a tetejét bevagdostam és jól bespricceltem vízzel. 30 perc alatt szép pirosra sült. Amikor elkészült jól bespricceltem a tetejét és rácson hagytam kihűlni. Már alig vártuk, hogy megkóstolhassuk !

Ehhez az isteni kenyérhez valami olyan ebéd kellett, amivel ki tudtuk élvezni a kenyeret is. Ezért jutott eszem a lecsós göngyölt pulykamell. Imádjuk a lecsót magában is, de azt is szeretem, hogy nagyon sokféleképpen lehet variálni. Most könnyű dolgom volt, mert előkaptam a mélyhűtőből egy készre főzött lecsót és csak a husit kellett hozzá elkészíteni.

Hozzávalók: 85 dkg pulykamellfilé, 2 db szikkadt zsemle, 2 db tojás, 1 csokor petrezselyem, 2 ek. tejföl, 5 dkg sajt, só, bors, 1 tk ételízesítő.

A húst szeletekre vágtam, kiklopfoltam, sóztam, majd egy kicsit félretettem. A zsemléket apró kockákra vágtam és összekevertem a többi hozzávalóval. A sajtot lehet reszelni is, de én kis kockákra vágtam - szerintem így kicsit más az íze. A leesett húsdarabkákat is belekevertem a töltelékbe, fűszereztem, majd megtöltöttem a hússzeleteket. Minden szelet húst felcsavartam és külön-külön alufóliába csomagoltam. Egy akkora lábosban, hogy jól elférjenek a húsbatyuk annyi vizet melegítettem, hogy mindet ellepje. Sóztam, és amikor forrt, akkor beletettem a húsokat, majd lassú tűzön kb 30 perc alatt készre főztem.
Már csak ki kellett halászni őket a vízből és óvatosan, mert nagyon meleg, kibontani a fóliából. A kész hústekercseket beletettem a forró lecsóba és néhány percig összerottyantottam - kevergetni már csak nagyon óvatosan lehet.

Kutyaház építés

Elérkeztünk az utolsó nagy feladathoz - a kiskutyának (aki majd nagyon nagy kutya lesz) megfelelő "kuckót" kellett létrehoznunk.
Mivel a kennel védettségét fogja élvezni, így nem volt szükség szigetelt kutyaházra.
Persze eleinte arra gondoltunk, hogy veszünk egy szépet, de ilyen nagy kutyákra nem gyártanak - valahogy úgy vannak ezzel, mint a nagy lábú nőknek cipőt nem gyártanak, vagy a magasaknak nem elég hosszú a nadrág, a dundiknak pedig nem elég széles a szoknya - illetve ha gyártanak, akkor szinte megfizethetetlen áron. Szóval saját kezűleg kellett egyet csinálni.
A következő dilemmát a méret jelentette: alapos nyomozás az interneten, és végül a 90x110 cm alapterületű mellett döntöttünk. A magassága 100 cm, az oldalfal 70 cm, az ajtó méret 40x56 cm.
15 mm-es OSB lapokat szabattunk méretre és máris kezdődhetett a móka !

Merevítésként 2,5x5 cm-es léceket használtunk - kezdésként a ház aljához erősítettük a léceket. A kihagyott rész az ajtó miatt van - gondolkoztunk, hogy esetleg legyen-e küszöb, de végül amellett döntöttünk, hogy nincs rá szükség.

Utána következett az eleje és a háta. A Pisti alaposan hozzácsavarozta a lécekhez is és a padló OSB laphoz is - így ha később szükséges lesz arrébb vinni, tuti nem esik szét, bírja a hurcolászást.

Felkerült a két oldallap is - ugyanazzal az eljárással és precizitással, mint az eleje/háta. A már előre összerakott merevítést felszereltük a felső ívre is, majd a 4 függőleges merevítő került a helyére. Alakul - már egész házformája van!

Még fel kellett szerelni a tető tartását segítő léceket és máris jöhetett a tető. Itt már az egyik fele a helyén van.

És helyére került a másik fél tető is - voilá, kész a ház !

Azért nem volt kis munka - a ház mérete  miatt is kimerítő volt - így szépen összepakoltunk mindent, és elvonultunk egy kis ebédre és ebéd utáni pihenőre - nagy szükségünk volt már rá ! Különben is amíg mi keményen dolgoztunk, a Buddy békésen aludt a kennelben.

Délután még a Pisti átkente a kutyaházat lazúrral, ami az újra megerősödő szélben pillanatok alatt megszáradt, majd nagy küzdelem árán sikerült betuszkolni a kennelbe. Még szerencse, hogy nem csináltunk hosszabb lelógó tetőt, mert akkor már tuti nem fért volna be az ajtón.
Így viszont remekül néz ki - "megágyaztunk" benne a Buddynak adott régi ágyneműkkel (azokat használta eddig fekhelynek) és bízunk benne, hogy jó szolgálatot tesz majd !

Kutyakennel tető alatt

Megérkezett a kennel tetejére megrendelt Lindab lemez - amint enyhült a viharos szél, rögtön nekiálltunk a felszerelésének.
Nem volt nagyon egyszerű, hiszen rengeteg csavarral kellett rögzíteni, egészen lehetetlen helyeken. A kerti talajon sem volt könnyű a létrát rögzíteni úgy, hogy ne legyen életveszélyes a tetején állva a tetőre behajolva felcsavarozni az elemeket. De nem vagyunk elveszett állványzat-készítők :-).

Szerencsére sikerült befejezni, mielőtt megint felerősödött volna a szél, és nagyon szép lett: a teteje is és belülről is.

Íme a kész mű :

Miközben dolgoztunk, a Buddy nagyon jól elvolt a különböző dobozokkal, fadarabokkal. Ma éjjel már az új helyén alszik !

A sok elfoglaltság mellett azért a tavaszi magokat, hagymákat már elültettük - lassan locsolni is kell, mert az elmúlt napok szeles ideje még jobban kiszárította a földet. A gyümölcsfák viszont elkezdtek virágozni és az aranyeső sövény is virágba borult. A jácintok kihajtottak és ontják az illatukat ! Csodálatos !

Kutyakennel az új családtagnak

Lassan aktuálissá vált, hogy idén tavasszal válasszunk magunknak egy új kiskutyát. Persze mielőtt megérkezett volna meg kellett csinálni a helyét.

Mivel azt már eldöntöttük, hogy a nagy telekre és az erős szélre való tekintettel valami nagytestű, nagy szőrű kutyát szeretnénk, igyekeztünk nagy méretű kennelt is építeni. A lakatos március elejére készítette el a vasszerkezetet, utána miénk volt a pálya. 

Egy napunk ráment, mire az összes vasat megtisztítottuk a rozsdától, utána pedig jöhetett a festés. Sajnos éppen azokban a napokban elég hideg volt, így volt, hogy nem is tudtunk dolgozni, mert a festék kenhetetlenné vált, de azért nagy nehezen sikerült.

Az oldalsó és hátsó falakat fával burkoltuk - lambériát fúrt fel a Pisti a vasakra. Nagyjából 85 darab lambéria, minden egyes darabot méretre szabni és minimum 3 csavarral felerősíteni. Két teljes napig dolgoztunk és nem kellett altatót bevennünk este.

Utána még 2x-3x átkentünk kívül-belül lazúrral és nagyjából kész is lettünk.

Most szerencsére van néhány nap pihenő, mert a tetőre megrendelt lemezt csak a jövő hétre ígérték.

Időközben pedig hazahoztuk a kiskutyát is: egy nyolchetes, 8 kilós kaukázusi juhászt. Sokáig gondolkoztunk rajta, hogy mi legyen a neve, de végül a Buddy mellett döntöttünk - úgy tűnik, szereti :-).

Napsütéses március

Csodálatos idővel köszöntött be a tavasz - és sok tennivalóval.

A Pisti korán reggel nekiállt a gyümölcsfák metszésének, és annak ellenére, hogy fáradhatatlanul dolgozott hosszú órákon át, még vasárnapra is maradt néhány fa.

Szépen rendbe hozta mindegyik gyümölcsfa "frizuráját" - nagyon szépek lettek, remélhetőleg ugyanolyan jól fognak teremni is, mint tavaly !

 Úgy döntöttem, hogy a tavaszi nagytakarítás még várhat egy kicsit, és inkább "pékséges" napot tartok. Nem tagadom, hogy megirigyeltem a sok gyönyörű péksüteményt és kenyeret, amiket Lidike szokott sütni, így elhatároztam, hogy én is szakítok a bolti kenyerekkel (persze ha sikerül olyan termékeket előállítanom, amit szívesen fogyasztunk). Kezdésnek egy gyors zsemlét választottam Limarától (amarant nélkül).

Nagyon szépek lettek, bár egy kicsit megszenvedtem vele, mivel először úgy éreztem, hogy kellene még egy kis folyadék a tésztához, a végén viszont túl lágy lett, akkor a liszttel kellett újra eldolgoznom. Szóval lehet, hogy ez Limarának egyszerű és gyors, de engem azért megdolgoztatott. De az eredmény kárpótolt !

Amíg sültek a zsömlék előkészítettem a már jól bevált kiflicskéket, amit már többször megsütöttem a Nosalty-ról.

A harmadik, amit meg akartam sütni, az a mazsolás fonott kalács volt: a receptet és a fonást Farkas Vilmostól lestem el.

Nagyon finom lett, az egyetlen hibája talán, hogy csak egyet sütöttem.

De azt hiszem, a többi finomsággal együtt talán kihúzzuk velük néhány napig ! :-)

Már régóta őrizgetem egy papírlapon egy nagyon egyszerű quiche receptjét, de valahogy soha nem került rá sor, hogy elkészítsem.

Mára mindenképp valami gombásat akartam csinálni, és ez igazán nagyon egyszerű, gyors és finom !

A recept szerinti leírást követtem, ami nem volt túl bonyolult, de alapnak azt hiszem megfelelő. Legközelebb biztosan többféle tölteléket teszek majd bele, akár zöldségesen (vega fogásnak is remek), akár húsosan készítem is el.

A hozzávalók a tésztához:

26 dkg liszt, 13 dkg vaj (margarint használtam), 1 mokkáskanál só és 1 dl víz.

A töltelékhez

kevés zsiradékon megdinszteltem egy hagymát, hozzátettem egy apróra vágott paprikát, 2 gerezd fokhagymát és fél kiló gombát. Sóztam, borsoztam. Amíg néhány perc alatt megpirult a gomba összekevertem 4 db tojást 200 gr tejszínnel (kb 1,5 dl) és apróra vágott sajttal.

Az összeállított tésztával kibéleltem egy tortaformát (piteforma híján ez is tökéletesen megfelelt) úgy, hogy felérjen körbe az oldalára is. Ráöntöttem a tésztára az elkészült gombát és a tojásos keveréket is. Előmelegített sütőben 180 C-on 45 percig sütöttem.

Nagyon jóízű lett, és meglepően kiadós. És szerintem szép is !