Új kedvencünk, az acma

Nem voltunk (még) Törökországban, így nem tudom, hogy ez a török zsemle olyan finom-e, mint az eredeti (vagy finomabb? :) ), de mi így, ahogy van, nagyon szeretjük.

Többféle receptet kipróbáltam, sokféle tekerést-hajtogatást, mindegyik nagyon finom lett - mondjuk szépre nem mindegyik sikerült, de azokat gyorsan megettük csúnyán :). 

Aztán összekombináltam egy receptet, ami nekünk a leginkább ízlik.

Hozzávalók:
50 dkg sima liszt
2,5 dkg élesztő
6-7 dkg cukor
1 tk só
1 nagy vagy 2 kisebb tojás fehérje
1 tk sütőpor
1 joghurt (amikor nem volt itthon tettem helyette 2 ek tejfölt)
5 dkg vaj és 3-4 dkg olaj (persze lehet a teljes 10 dkg is vaj)
1,5 dl langyos tej

Az összes hozzávalóból ruganyos tésztát gyúrtam, hagytam fél órát pihenni, majd egy picit átmozgattam. Utána hagytam, amíg teljesen meg nem kelt - mivel mostanában még nincs olyan jó idő ez kb 1,5 óra volt. 

A tésztát 10 egyenlő részre osztottam és a kis golyókat megint hagytam egy kicsit - nagyjából negyed órát.

A kis golyókat elfeleztem - mondjuk eleve lehetne 20 pici golyóra osztani :) - és mindegyiket megsodortam kb 30 cm hosszú nudlinak. Kettőt összecsavartam és gyűrűt formáztam belőle - a végeit szépen összefogtam, hogy ne nyíljon szét.

Szilikonos sütőpapírral bélelt nagy tepsire raktam őket - nem túl sűrűn, mert még nőnek! - és megint hagytam egy kicsit pihenni. Ez már tényleg nem sok, max fél óra.

20 perc után bekapcsoltam a sütőt 200 fokra, majd a gyűrűket megkentem a tojássárgájával. Lehet szórni a tetejére bármilyen magot - szezámmag, lenmag, mák - de anélkül is finom.

Az előmelegített sütőbe tettem az acmákat és kb 25 perc alatt szép pirosra sültek.

Isteni illata van és gyönyörű - még langyosan muszáj megkóstolni. Nehéz megállni, hogy egyszerre ne tűnjön el az egész :) Aztán persze kihűlve is nagyon finom - enyhén édes, a briósra emlékeztet. Mind sós szendvicsnek, mind lekvárhoz tökéletes!!