Sült zöldségtál camembert-rel és tofuval

 A múltkor vettünk camembert-t, ami nem fogyott el teljesen, így gondoltam elkészítek egy régi kedvelt receptet kicsit átalakítva. Így utólag, hogy elkészült és jóízűen megettük, azt kell hogy mondjam, hogy nagyjából annyi maradt az eredeti receptből, hogy a tetejére kockáztam és sütöttem a sajtot. 😅

Hozzávalók:

• 18 dkg füstölt tofu
• 50 dkg brokkoli
• 1 db nagyobb sárgarépa
• 1 db piros kalifornia paprika
• 1 db nagyobb vöröshagyma
• 3-4 gerezd fokhagyma
• só
• bors
• olaj és/vagy kókuszolaj
• 2 dl tejszín
• 120 gr camembert

A brokkolit megmostam, rózsáira szedtem, a végét kis kockákra felvágtam és mikróban kevés vízzel 8 perc alatt megfőztem.

Az forró olajon a kockákra vágott tofut minden oldalról átsütöttem, majd kiszedtem az olajból és félretettem.

A sárgarépát megtisztítottam és hosszúkás szeletekre vágtam - nekem ez a krumplihámozóval megy a leggyorsabban - és az olajon néhány perc alatt megsütöttem, pirítottam, majd ezt is kiszedtem és félretettem.

A vöröshagymát apró kockákra vágtam, az olajon megdinszteltem, hozzáadtam a fokhagymát és a felvágott kaliforniai paprikát, sóztam, borsoztam és a paprikát is roppanós puhára pirítottam.

Amikor ez is elkészült, akkor a tofut és az összes előkészített zöldséget visszatettem a seprenyőbe, hozzáadtam a tejszínt és még egy picit sóztam, borsoztam. (Csak finoman, hogy a zöldségek íze maradjon a meghatározó.) Még 1-2 percig főztem, majd áttettem egy nagy méretű jénaiba és a tetejét kiraktam az összevágott camembert sajttal.

A sütőt 200 fokra előmelegítettem és a sajtos-zöldséges ragut kb 15 perc alatt készre sütöttem - csak addig, amíg a sajt elkezdett folyni.

Amíg sült a zöldség, megfőztem a spagettit köretnek. (Bármilyen más tészta is tökéletes hozzá, vagy esetleg rizs, vagy akár bulgur.)

Elképesztően finom lett. És ami egyáltalán nem hátrány, pillanatok alatt elkészült. A hozzávaló zöldségeken is bátran lehet változtatni, ha esetleg más van itthon (pl. gombával, padlizsánnal is klassz lehet - igaz, az már egy másik étel! 😃)

Képviselőfánk

 Van egy "kis" lelkiismeretfurdalásom, amiért az utóbbi időben hanyagoltam a blogot, de most igyekszem pótolni az elmaradásokat. Mentségemre legyen mondva, annyi minden történt és olyan gyönyörű idő volt, hogy nehezemre esett a gépet még bekapcsolni is. Most viszont újra itt a téli hideg: semmi nem indokolja, hogy ne vackoljam be magam a meleg szobába, vegyem magam elé a laptopot és megpróbáljam behozni a behozhatatlant. 😃

Elsőként kezdjük a képviselőfánkkal. 

Úgy látszik, ez az év a régi mumusok legyőzésének ideje. Ilyen mumusom volt a képviselőfánk is. Illetve önmagában az égetett tészta. Sejtésem sincs, hogy miért nem próbáltam ki előbb már, de nagyon örülök, hogy most igen. És tényleg nem annyira nehéz, mint azt régen gondoltam. 😌

Hozzávalók a tésztához:

• 10 dkg liszt
• 8 dkg vaj
• 1 dl víz
• 3-4 db közepes tojás
• csipet só
• 1 kk cukor

Egy lábasban a vizet, a sót, a cukrot és a vajat felolvasztottam, majd a lisztet is hozzáadtam és addig kevertem, amíg a tészta el nem vált az edény falától. (Azt hiszem, ez a rész volt az, ami mindig elrettentett attól, hogy nekikezdjek! De nem kell megijedni, nem annyira szörnyű.) Amikor belekeverjük a vajas vízbe a lisztet, akkor eleinte csak egy egyszerű kulimásznak néz ki, de ahogy szorgalmasan kavargatjuk a tűzön egyre szebben összeáll és néhány perc alatt keverés közben elválik az edény falától.

Most jön a következő trükk: a tojások hozzákeverése. Amire NAGYON figyelni kell, hogy azonnal nem lehet belekeverni őket, hanem meg kell várni, amíg kihűl a tészta. (Hacsak nem szeretnénk egy új, rántottás receptet kitalálni.) 

Néhány perc múlva beledolgoztam a tojásokat kihűlt tésztába. Szigorúan egyenként! Minden hozzáadott tojás után alaposan átkevertem a tésztát. A tojás méretétöl függően ehhez a mennyiséghez 3, esetleg 4 tojást kell hozzáadni - arra kell figyelni, hogy a tojás teljes mennyiségét felvegye a tészta, és akkor megfelelő, ha szép fényes, homogén anyagot kapunk. (Jó ötlet, ha bizonytalanok vagyunk a tojás mennyiségével kapcsolatban, hogy az utolsó tojást először felverjük és részletekben adjuk a tésztához - így tudjuk szabályozni, ha nincs szükség az egészre.)

 Sütőpapírral bélelt tepsin ebből a mennyiségből kb 10-12 db kisebb fánkot sütöttem. A habzsákot megtöltöttem a tésztával és mivel az összes csővégem nagyon pici volt, díszes végecske nélkül nyomtam a halmocskákat egymástól távolabb a nagy gáztepsire. Előmelegített 190 fokos sütőben 20-25 perc alatt szépen megemelkedett és megsűlt. Természetesen csak az üvegen keresztül szabad kukucskálni, az ajtót nem szabad nyitogatni!

Amikor elkészült, egy éles késsel levágtam a tetejüket és félretettem a kupakocskákat.

A krémes töltelékhez most csak gyorsan felvertem egy hidegen elkészíthető vaníliás pudingot (ez is azt bizonyítja, magam is mennyire meglepődtem, hogy sikerültek a fánkok, nem is készültem házi krémmel - de szerencsére ez is meglepően finom volt) és 3 dl tejszínt habbá vertem.

A kihűlt fánkok alsó részébe kanalaztam a vaníliakrémet, rátettem a tejszínhabot, majd mindegyik fánkocska megkapta a kalapját.

Tálalás előtt porcukorral megszórtam a tetejét.

Nagyon örülök, hogy kipróbáltam. Tényleg meglepően egyszerű (ha az ember már tudja, hogy mi fán terem 😂) és ezt biztosan nagyon, de nagyon sokszor el fogom még készíteni.