2013. április 26., péntek

újabb munkanap

Ma ismételten kigyomláltam a kis veteményest: a borsó néz ki a legjobban, egészen szépen sorakoznak egymás mellett. Nagyjából a többi "régi" ültetés is rendben van, igaz, a répák végecskéit csak nagyítóval lehet látni. És a salátából valószínűleg semmi sem lesz, de hagytam, hátha történik még vele valami pozitív. Fölkapáltam a sorok között - mivel sokszor nagyon sűrűk a sortávolságok, így a háromágú kaparókámat használtam, de néhány sornál már gyakorolhattam a vadonatúj sarabolóval is.
A még üres részeket újra felkapáltuk - itt már segített a Pisti is, kiszedtük a gyomokat és egy nagy rakás követ (mikor fogynak el végre a földből a kavicsok ??).
A folytatólagos ágyásba ültettem az uborkát: egy sor mohikánt és egy sor Zitát.
A kerítés mentét sűrűn beültettem a Jani bácsiéktól kapott babbal: a Jani bácsiék felöli kerítés tarka, az orgona bokrok felőli vegyes (fehér, drapp, tarka), nem tudom mi a nevük, de bízom benne, hogy finom lesz.
Illetve először abban bízom, hogy kihajtanak !
Mivel ma árnyékban is 26-27 fok van, feladtam a további küzdelmet - a füleim szokás szerint már így is leégtek - és holnap folytatom a zöldbabokkal.

2013. április 22., hétfő

Virághagymák betemetve

Ma megint sok munkát végeztünk -  főleg a Pisti !
A kapu melletti részt felásta, elgereblyézte (én is segítettem, de azt hiszem gyorsabban haladt, ha nem nyúltam semmihez), aztán elültettük a hagymás virágokat.


A kapu mellé közvetlenül kerültek a kálák, 2 hagyma a vörös vesszejű som másik oldalára is került, de nem akartam őket nagyon összetömöríteni.
A betonfal mellett mindenhova valamilyen őszirózsa magokat szórtam, amit az Irénkétől kaptam. Nem tudom, milyen lesz, de remélem, kihajt !
A mályvabokrok közeibe is végig szórtam, illetve megpróbáltam megmenteni néhány ibolyát a felásási haláltól - bízom benne, hogy jövőre szépen megerősödnek, megsűrüsödnek.
Egy sor kardvirágot ültettem végig a mályvabokrok előtt - nem nagyon sikerült egyenest húzni, de ha kihajtanak és virágoznak, akkor kisebb gondom is nagyobb az egyenesnél.
A betonfal mellett volt még a mályvabokrok mellett annyi hely, ahova a kardvirág óvodát tudtam telepíteni: a Jani bácsi szerint a nagyon apró hagymanövendékeket csak be kell szórni, mint a magokat és jövőre megerősödnek. Beszórtam őket.
A kardvirágok, mályvabokrok végénél a járdára merőlegesen két sorban vannak a dáliák, majd tőlük balra szintén a járdára merőlegesen vannak a tubarózsák.
Még maradt kb 1,5 méter széles rész, amit beültethetek virágokkal - akár egynyáriakat is lehetne - majd még kitalálom, hogy legyen.
Két hét múlva ültetem a következő sor kardvirágot - a garázsban várakoznak a hagymák , hogy ne egyszerre virágozzon az összes.
Ha a Jani bácsi ad még, ahogy ígérte, akkor lesz még egy következő adag is május vége felé - ha nem, akkor is sok gyönyörű virágunk lesz.
Remélem.


2013. április 5., péntek

végre magok a földben !

"Rövid" kis életem eddigi leghidegebb márciusán és húsvétján vagyunk túl, minden nap azt reméltük, hogy végre véget ér a hideg és a tél, de mindig csalódnunk kellett: újabb és újabb hólapátolások vártak ránk. A Pisti minden lehetséges és lehetetlen időt kihasznált, hogy befejezze a gyümölcsös kerítését: még nincs kész, de minden elő van készítve, és amint egy picikét javul az idő, hogy le lehessen festeni a fa deszkákat, biztos vagyok benne, hogy pillanatok alatt gyönyörű lesz.
A különleges időjárás miatt minimum két hetet csúsztunk az ültetésekkel, de akár egy hónapot is, ha a spenótra vagy a korai retekre gondolok. Viszont ma !!! Illetve tegnap is :-). Tegnap végre napközben kisütött a nap és délután 4-5 óra között, még mindig napsütésben kezdtük az ültetést - a kevésbé napos helyeken még kevés hó is volt, de arra nem is néztünk.
Mivel az a hely, amit tavaly ősszel a ház mögött felásott a Pisti, egy kicsit furcsa, háromszög formájú rész, sokat gondolkoztunk, hogy milyenek is legyenek az ágyások. Aztán belevágtunk, a háromszög csúcsából indulva, egyre hosszabb sorokat csináltunk.
A ficakba került a vöröshagyma, a következő ágyásba a fehér és lilahagyma, valamint a fokhagyma. Persze nehéz úgy dugdosni, hogy pontosan kijöjjön a sor, így a maradék fokhagyma gerezdeket bedugtuk a ficak legelejébe, a vöröshagymák elé - remélem, jó barátságban lesznek.
A következő két ágyásba került a borsó - ebből egy kicsit sokat vettünk (negyed kiló a törpe, fél kiló a Léda), csak részben használtuk fel a magokat, de így is megtöltöttünk két ágyást - az egyikben rajnai törpe van, korai, a másikban pedig Léda, ami szintén korai. Mindkét tipusból maradt bőven - mindkettőből kb a fele - (jövőre ?), és még van negyed kiló késői fajtám is félretéve.
Aztán jöttek a vegyes ágyások:
- egy ágyásban van póréhagyma, újhagyma (az egy kicsit kevés lett, csak egy zacskót vettem. ha beválik - kihajt :-), akkor veszek belőle még, elvileg folyamatosan lehetne ültetni), és háromféle retek (a jégcsapretekből viszont olyan sok volt az egy zacskóban, hogy a felét félretettem - a gondolat ugyanaz, mint az újhagymánál: jó lesz később is !), ezeken kívül a karalábék kerültek ide (egy zacskó bécsi fehér és két zacskó szentesi kék)
- a következő ágyásba került két sor a fertődi vörös sárgarépából és két sor a félhosszú gyökérből.
- a következő pedig egy sor korai fejes saláta (kobak nevű) és sok-sok spenót. (két sor matador és majdnem két sor holland hibrid - Emilia - ez sajnos nem ért végig). Igazság szerint a spenótot nem akartam mindet egyszerre elültetni, de be akartuk fejezni az ágyást és a többi magomban már nem voltam biztos, hogy  most kell-e ültetni. Így jól teleraktuk az ágyást spenóttal, ami egy csöppet sem baj, mert nagyon-nagyon szeretjük. Ha jól nő, akkor majd veszek őszre megint - így legalább meglátom, hogy melyik hogy fejlődik.
Jól teleraktuk azt a kis részt, amit kinéztünk veteményesnek - az történt, amitől már tavaly is tartottam, hogy kevés lesz ez a terület. Még mindenképp szeretnék paradicsomot, paprikát, uborkát és zöldbabot ! Hogy ezek hogy fognak elférni, azt nem tudom, de már a kert összes részét azzal a szemmel nézem, hogy hol lehetne megszüntetni a füvet és újabb ágyásokat kialakítani.
Persze az még egy picit odébb van - remélem, tényleg csak kicsit, és most már jön a jó idő!
A délután fennmaradó részében levezetőként eldugdostuk a levágott a fagyal végeket, hátha megerednek - jól belocsoltuk, annak ellenére, hogy még elég sáros a föld, és most már csak várjuk, hogy pendüljön végre az idő !