Málnás túrótorta faeperrel

Az elmúlt napokban, hetekben rengeteg cseresznyés sütit ettünk, de időközben elkezdett teremni a málna, a faeper és a ribizli is. Így most valami olyat akartam, amihez ezekből a gyümölcsökből tudok felhasználni és lehetőleg nem pite. 😂

Minden volt itthon, ami ehhez az isteni könnyű gyümölcsös túrós tortához kellett, így gyorsan el is készítettem.

A kakaós piskótát most egy egyszerűbb, a FB-n egy pajti által ajánlott módon sütöttem és szerencsére nagyon jól bevált. Csak egy torta alapot akartam sütni, így csak 3 tojásból állítottam össze.

Hozzávalók: 

- 3 db tojás
- 1 ek hideg víz
- 3,5 ek cukor
- 3,5 ek liszt
- 0,5 ek kakaó
- 1/3 cs sütőpor

Az egész tojásokat a vízzel és a cukorral jó habosra kevertem, majd az összekevert száraz hozzávalókat (liszt, kakaó, sütőpor) óvatosan beleforgattam. Sütő papírral kibélelt 26 cm-es torta formába simítottam és előmelegített 180 fokos sütőben 25 perc alatt készre sütöttem. Kivettem és hagytam hűlni.

Közben elkészítettem a túrós krémet: 1 csomag vanília pudingport 3 ek cukorral és 3,5 dl tejjel sűrűre főztem. 10 dkg vajat habosra kevertem 3 ek cukorral, majd hozzákevertem 50 dkg túrót. 

Amíg a puding hűlt (rásegítettem egy kicsit hideg vízbe állítva az edényt) kiszaladtam leszedni a málnát és a faepret.

Mire elkészültem a gyümölcs szedéssel szépen kihűlt minden, így a puding is hozzákerült a vajas túróhoz és azzal is kikevertem.

A tortát kivettem a formából, ráhelyeztem egy nagy tálra és a torta szélét visszatettem köré. Rákentem a túró krémet majd kiraktam a tetejét málnával és faeperrel.

Gyorsan elkészítettem a tetejére a zselét. Csak fehér színű zselé porom volt itthon és éppen színes gyümölcslevem sem volt, így egy fél dl bodza-citromfűszörppel bolondítottam meg. Úúú, micsoda illata lett! A zacskó tartalmát 1 ek cukorral elkevertem, felengedtem 2,5 dl vízzel és a 0,5 dl szörppel, felfőztem, majd amikor már kezdett megkötni szép  óvatosan ráöntöttem a torta tetejére. (Elég nagy ez a 26 cm-es torta, elbírt volna akár még egy adag zselét is - így kicsit kilógtak a málnák. Az a verzió nem játszott, hogy kevesebb gyümölcsöt tegyek rá!)

Betettem a hűtőbe néhány órára, amíg jól megszilárdult. Elképesztően finom, krémes és frissítő lett! Igaz, a faeper nem csak a kezemet (a számat és nyelvemet), hanem a túrót is megfestette egy kicsit 😍

Cseresznyéskert 2. felvonás

Sikerült leszüretelni a második fánkat is - legalábbis nagyjából. A javát már leszedtem, amikor jött a néhány napos rossz idő: eső, hideg és a szokásos viharos szél. Szerencsére addigra a sok finom cseresznyebefőtt már szépen üvegekbe töltve pihent a polcokon.

Az első évben a hagyományos módszerekkel tettem el a befőtteket: a gyümölcsöt nyersen töltöttem üvegekbe és nedves dunsztban főztem meg. Ez elég jó módszer, ha nem túl sok üvegről van szó, illetve rengeteg hatalmas fazékkal rendelkezik az ember. De mivel csak kis mennyiséget tudtam így egyszerre elrakni (és ráadásul volt 1-2 üveg, ami tönkrement a télen 😢), így változtattam és a befőtt tartósítókat próbáltam ki.

Nekem nagyon beváltak, egyszerre 8-10 kg gyümölcsöt szoktam elrakni és eddig egyik sem romlott meg.

Idén úgy beszéltük meg a Pistivel, hogy a befőtthöz nem magozom ki a gyümölcsöt. Most jó ötletnek tűnt, majd meglátjuk, hogy télen, amikor esszük nem sírjuk-e vissza a régi, kimagozós verziót. Most a Dr Oetker befőtt tartosítóját használtam, egyszerre 2 zacskónyit (az ehhez felhasználható gyümölcs mennyiség nekem még könnyen kezelhető). 1 kg cukrot tettem a kb fél literrel több vízhez, mint az előírt (úgy vettem észre, hogy régebben nem volt mindig elég a lé, de így tökéletes) és belefőztem egy fél rúd fahéjat és jó néhány szem szegfűszeget. A fűszereket teatojásba tettem, hogy ne kelljen szenvedni a kihalászásukkal. Minden mást a leírás szerint csináltam, annyi különbséggel, hogy szárazdunsztban hagytam kihűlni az üvegeket.

Természetesen sütiket is sütöttem - a szokásos és megunhatatlan pitén kívül kipróbáltam a franciák cseresznyés tejes pitéjét, a clafoutist. (Amit klafuti-nak kell ejteni 😃)

Az eredeti magozatlan fekete cseresznyével készül, de nekem a fekete cseresznyék már a mélyhűtőben pihennek, viszont a finom ropogós érett és felhasználásra várt. A franciák azért nem magozzák ki, hogy a gyümölcs leve ne fesse meg a sütit - azt tanusíthatom, hogy a fekete cseresznye nagyon, de nagyon fog! Napokig súroltam a kezem, mire nagyjából annyira kivilágosodott, mintha csak koszos lenne! 😂😂 De mivel ez a ropogós sokkal kevésbé ereszti a levét, inkább megfosztottam őket a magjuktól: mégiscsak kényelmesebb és gusztusosabb, hogy nem kell köpködni a magokat!

A receptet innen-onnan szedtem össze, de nagyon finom lett. Mivel eddig semmi ilyesmit nem ettem, kicsit izgultam, hogy milyen, de leginkább olyan volt, mintha egy jó vastag palacsintát ennénk telis de teli cseresznyével.

Hozzávalók:

- kb 30 dkg cseresznye (magozva volt ennyi)

- 3 db tojás

- 10 dkg cukor

- 10 dkg liszt

- 2 dl tej (lehetne tejszín is, de most pont nem volt itthon)

- 4 dkg vaj

- fahéj

- vaníliás cukor

+ vaj a forma kikenéséhez

A piteformát (vagy egy kisebb tepsit, hőálló tálat) alaposan kikenünk vajjal. Nem szabad sajnálni, mert nehéz kiszedni különben a végén a pitét. (Én azt hittem, hogy elég a kevés is, de nem!)

A megtisztított, levétől lecsurgatott gyümölcsöt szépen elhelyezzük a tepsiben. (Mivel most érik a faeper is, dobáltam a cseresznye mellé néhány marékkal.)  Mi nagyon szeretjük a fahéjat, így alaposan megszórtam vele a gyümölcsöket - természetesen csak ízlés szerint! 😉

A tojásokat kikeverjük a cukrokkal, a puha vajjal, majd hozzáadjuk a tejet és a lisztet, majd ráöntjük a gyümölcsökre. Előmelegített sütőben 180 fokon kb fél óra alatt elkészül.

Még langyosan, porcukorral megszórva tálaljuk, de a maradékot jóizűen elfogyasztottuk hidegen is. Elképesztően egyszerű és bármilyen gyümölccsel elkészíthető, így valószinűleg még nagyon sokszor fogom sütni! 😋

Cseresznyéskert - 1. felvonás

A mi cseresznyéskertünk csak két felvonásos, mivel két fánk van. De szerencsére, mivel idén elképesztően bőséges a termés, így hosszú felvonások! 😏

Az elsőként érő cseresznye szerencsés esetben egészen feketére érik és elképesztően finom, édes. Tökéletes lekvárt (dzsemet) lehet főzni belőle.

A legtöbb üveg lekvárt dzsemfix felhasználásával tettem el: a megadott mennyiséghez képest a cukorból egy picit kevesebbet használtam, mert így is elég édes a cseresznye és egy kevés fahéjat is főztem bele - éppen csak annyit, hogy ne érződjön ki, csak megbolondítsa.

Nagyon szeretem a sütőben sűlt lekvárokat is: eredetileg szilvával tanultam, de azóta már több gyümölccsel is kipróbáltam és mindegyiket nagyon szeretjük. 

Kicsit hosszadalmas, mivel kb 4 órát kell sütni, viszont szépen elsüldögél magában.

A tepsimben 3 kg megtisztított, összeaprított (botmixerrel szoktam kicsit átdolgozni, nem baj, ha kicsit darabos marad) gyümölcs fér el. Ehhez teszek a gyümölcs érettségétől függően cukrot: kilónként maximum 20 deka elég szokott lenni, valamint az egészhez 10 %-os ecetből 3 evőkanállal. Kicsit összekeverem a tepsiben és 200 fokra felmelegített sütőbe teszem. 

Amikor felforrt, visszaveszem a hőfokot 140 fokra és így sütöm összesen kb 4 órát.

Az első órában érdemes néhányszor óvatosan megkeverni, a későbbiekben bőven elég egyszer óránként. 

Ha elkészült (jó sűrűre összesűlt) üvegekbe szedem és száraz dunsztban hagyom kihűlni. 

Nem túl kiadós, viszont igazi "békebeli" ízemlék! Most két tepsivel sütöttem egyszerre, összesen 5 kiló kimagozott cseresznyéből ennyi lett.

Régebben meggyel készítettem szódavizes befőttet: gondoltam, most cseresznyével is kipróbálom. 

Nagyon egyszerű és az eredmény néhány hónap múlva tökéletesen olyan, mintha rumos meggy - jelen esetben cseresznye - lenne. A gyümölcsök összezsugorodnak és alkoholos ízük lesz, akárcsak a levének.

A megtisztított üvegekbe belerakom a gyümölcsöt. Alulról kicsit megütögetem, hogy jó sok férjen bele. Minden üvegbe 2 púpos evőkanál cukrot szórok és egy késhegynyi Na-benzoátot. (Mivel eredetileg így tanultam, mindig teszek bele egy pici tartósítót, bár lehet, hogy anélkül is működne - végülis az a cél, hogy felforrjon! 😁 ) Teleengedem szódavízzel, azonnal lezárom a tetejét és máris mehet a polcra vagy a polc alá - valami sötét helyre 😊 Néhány hónap múlva már használható süteménybe, esetleg kimagozva és csokiba mártva vagy csak nassolgatni!

 

A sok befőzés mellett degeszre ettük magunkat cseresznyével és persze cseresznyés pitével!

A tésztája a kedvenc almás mákos piténél használt, picike változtatással: a zsíradék most vegyesen 5 dkg vaj, 4 dkg kókuszolaj és 3 dkg zsír. Hogy emiatt vagy másért lett egy kicsit lágyabb, mint máskor szokott, azt nem tudom, de finom vékony és szinte szétomlik a szánkban.

A töltelékhez kimagoztam jó sok, kb 1,5 - 2 kg cseresznyét. A tészta felét belesimítottam a tepsi aljába, megszórtam bőven finom házi zsemlemorzsával, rápakoltam a csak éppen hogy kinyomott gyümölcsöt, mivel édes volt, így csak 4 evőkanál kristálycukrot szórtam rá, fűszereztem jócskán fahéjjal (mi így szeretjük) és a tetejére még egy kevés zsemlemorzsa került. A tészta másik felével betakartam, villával megszúrkáltam a tetejét és máris mehetett az előmelegített sütőbe. Most nem kentem be semmivel - gondoltam, majd megporcukrozom -, de aztán így maradt 😃

A mélyhűtőbe is került jó néhány adag pitének való - egészen pontosan 9 zacskó 😄

Most véget ért az első felvonás. Szusszanásnyi szünet, aztán jöhet a folytatás: mindjárt kezdhetjük szedni a második cseresznyefa termését!

Pavlova torta eperrel

Mostanában kevesebb időm jut "unatkozni", mivel szerencsére el kezdtek teremni a zöldségek, gyümölcsök, így reggeltől estig rengeteg a tennivaló. 

Végre az eper is bőségesen terem, a mélyhűtőben még rejtőzik néhány adag tojásfehérje, így semmi sem gátolhatott meg abban, hogy süssek egy isteni Pavlovát.

Az első próbálkozásom tavalyelőtt volt, de annak az eredménye Pavlova helyett Eton Mess lett: csak darabokban tudtam leszedni a habcsókot a sütőpapírról, így a habbal és gyümölccsel rétegezve pohárdesszertté avanzsált.

A tavalyi málnaérés újabb próbálkozásra ösztökélt: ez már hasonlított és nagyon finom is volt, de azért még nem lett tökéletes.

Most viszont a habcsók karika is gyönyörű lett, nem tört, nem esett össze és az íze is isteni.

Hozzávalók:

- 3 db tojásfehérje

- 20 dkg kristálycukor

- csipet só

- 1 tk almaecet (10 % kellett volna, 1 kk, de most ez volt itthon)

- 1 ek étkezési keményítő

A fehérjéket a sóval el kezdtem habbá verni, mikor már kifehéredett, folyamatos keverés mellett több részletben hozzáadtam a cukrot. Jó kemény volt már, amikor beletettem az ecetet, majd a keményítőt és még néhány percig vertem.

A nagy tepsibe egy sütőpapírt terítettem, a közepére halmoztam a habot és szépen kör-alakúra igazítottam. Nem cél, hogy sima legyen, sőt, kicsit rusztikusan szerintem szebb.

Előmelegített sütőben 100 fokon egy órán keresztül sütöttem, szárítottam, majd lezártam a sütőt és hagytam a habcsókot a sütőben hűlni. Elég lett volna egy fél óra, de éppen a cseresznye lekvár eltevésével voltam elfoglalva, így csak kb 1 óra múlva vettem ki és tettem a sütőpapírral együtt egy rácsra tovább hűlni.

Időközben a lekvár elkészült és a kóstolgatásával annyira eltelítődtünk, hogy a Pavlovát végül nem ettük meg. Lehúztam róla a sütőpapírt, egy tortatálra raktam és eltettük mára.

Tálalás előtt felvertem 2 dl tejszínhabot, rákentem a habcsók karika tetejére és ráhalmoztam jó sok megtisztított epret. 

Nagyon örültem, mert még a vágáskor sem esett szét, hanem egész szabályos szeleteket sikerült belőle vágni. Na és az íze! Na az csodás!

2018.06.24.

Mostanában - a Peti javaslata szerint - nem egy nagy karika habcsókot szoktam sütni, hanem külön-külön kis "tányérkákat". Ebből a mennyiségből kb 8-10 db kis habcsók jön ki.

Igazán nagyon praktikus, mert nem kell vágni és így a tálalás is nagyon szép. Szerintem. 😍