És persze cukkini.
Idén megint megpróbálkoztam az uborkával a tavalyi fiaskó ellenére, és már most sokkal többet szedtem le, mint tavaly egész nyáron. Persze az első adag kovászos uborkához még vettem az uborkát, de mire megcsináltam, egy kevés saját ubi is került hozzá, így egyből egy nagyobb és egy kisebb üveggel készült.
Aztán a szomszédtól azt az ötletet kaptam, hogy a cukkinit is érdemes kovászolni, állítólag nagyon finom. (Azóta elkészült, és tényleg nagyon finom !) Így hát készítettem egy vegyes kovászost - minden a saját kertünkben, frissen termett ! Fogtam a kertből egy szép nagy cukkinit, nagyjából egyforma darabokra vágtam és az üveg alján elhelyezett kaporra rendeztem, két gerezd fokhagymát dobtam még közéjük. A tetejére szórtam a gyöngyhagymákat, majd legfölülre kerültek az éppen megnőtt uborkák. Körülbelül 1,5 liter vizet melegítettem 1,5 evőkanál sóval. Majd a zöldségek tetejére került egy darab a saját kenyeremből és leöntöttem a sós vízzel. Néhány nap múlva elkészült, és minden része tökéletes lett !
Mostanában teljesen elhagytuk a kenyérvásárlást - már nem is emlékszem, mikor vettünk utoljára. Az egyik kedvencünk lett ez a kifli, amit Terike blogján találtam.
Néhányszor már megsütöttem, mindig nagyon fini lett, azonban azt hiszem, most lett a legjobb - most tejföl helyett joghurtot tettem bele és vaj helyett szezámolajat. Persze nem figyeltem oda, és véletlenül 100 ml helyett beleöntöttem a teljes 140 gr joghurtot, így kicsit adagolni kellett még a lisztet, de legalább egy kicsit több lett :-).
A kenyerem nem lett olyan szép, mint lehetne - valahogy Limaránál másképp néz ki - de valami egészen csodálatosan finom. Még a Pisti is azt mondta, hogy azt hiszi, még nem evett ilyen finom kenyeret. Azért ez dicséret !! :-) Szóval ez a "békebeli" kenyér rögtön nagy kedvencünkké vált - minden, amit szeretünk, benne van: jó illat, isteni íz, vastag, ropogós héj és finom, nem csomós belső.
Körülbelül egy hete elképesztő eső zúdult a nyakunkba -a Buddy nagy örömére, kedvére dagonyázhatott a tócsákban - és azóta is rendszeresen eseget (locsolnunk sem kell egy ideje, ami nagy szó, mert itt pillanatok alatt el szokott tűnni az eső nyoma), amitől beindult a természet - és a termés. Már szedtem újabb cukkinikat, saját paprikát és paradicsomot, sőt, már három adag zöldbabot is lefagyasztottam. A szilva is elkezdett érni - sütöttem újra egy túrós-szilvás pitét, sőt, már készült néhány üveg sütőben sült szilvalekvár is.
Az esőnek köszönhetően az uborkák is beindultak, leszedtem egy újabb adagot, és mivel most átmenetileg telítve vagyunk kovászos ubival, gondoltam a télre, és elraktam néhány üveget télire. A hűtőbe is került legyalulva egy adag - jól fog esni télen a friss uborka saláta ! Ha legközelebb ilyen sok uborka lesz, akkor megint kovászolni fogok és megpróbálom eltenni azt is télire - ilyet még nem csináltam, de mindenki azt írja a neten, hogy pofon egyszerű.
És ha már az előbb emlegettem, legyen itt egy kép a Buddyról - 6 és fél hónapos, és imádjuk.
