Az eredeti receptet Gabriella oldalán találtam, nagyon tetszett és gyorsan kipróbáltam. Finom sűrű sűlt szilvalekvárt használtam hozzá, isteni finom volt, de nagyon formátlan - köszönő viszonyban sem volt az eredeti receptben szereplő golyókkal.
Aztán kis idő múlva újra elkészítettem, hasonló eredménnyel: tökéletesen csúnya és finom.
Gondoltam, hogy teszek ide róla fotót elrettentésül, de szerencsére nem találtam :).
Mivel maga a sütemény nagyon ízlett mindkettőnknek, legutóbb mikor jött a Peti újra megsütöttem. De már nem akartam megint égetni magam a fiúk előtt, így inkább egy linzerformát választottam hozzá.
A hozzávalók:
- 30 dkg liszt
- 25 dkg vaj/margarin
- 20 dkg porcukor
- 1 kk fahéj
- 1 db tojás
- 15 dkg darált mák
tölteni lekvár - én szilvát tettem bele
Az összes hozzávalót alaposan összedolgozom majd lisztezett deszkán kb 5-6 mm-esre nyújtom. Kiszaggatom linzerformára, a felének a közepét is tetszés szerinti mintával kiszúrom, majd sütőpapírra rakom picit távolabb egymástól. Előmelegített sütőben 200 fokon kb 12-15 perc alatt megsütöm. Kettőt-kettőt lekvárral összeragasztok.
A Petinek is nagyon ízlett, amit nem ettünk meg rögtön azt elcsomagoltam neki - így viszont nekünk lett hiányérzetünk. Ezért gondoltam a múltkor, hogy gyorsan csinálok egy adagot megint.
Volt is itthon minden hozzá, de annyira gyorsan akartam elkészülni, hogy lusta voltam elkezdeni mákot darálgatni - ami ugye azzal jár, hogy utána el kell mosni a gépet is :)
Gondoltam egyet és a mák helyett 15 dkg kókuszreszeléket tettem a tésztába.
Minden egyéb hozzávaló változatlan maradt - a fahéj is belekerült addigra, kicsit aggódtam is, hogy vajon milyen íze lesz, de nem lehetett kiérezni. A sütésnél kicsit jobban kellett figyelni, picit gyorsabban sűlt, mint ahogy a hasonló linzerek szoktak - vagy lehet, hogy kicsit vékonyabbra nyújtottam ?
A fele mennyiséget nutellával, másik felét a maradék szilvalekvárral töltöttem - nehéz eldönteni, hogy melyik volt finomabb. Szerintem magában a linzer is nagyon finom töltelék nélkül: nagyon jó ízű kókuszos keksz. Legközelebb belemártom egy kis csokiba is - biztosan nem fog neki ártani!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése