Az elmúlt néhány napban minden időnket lekötötte a "Kisbuddy".
Még karácsony előtt töltött nálunk (a Buddynál) néhány napot egy nagyon kedves tüzelő szuka, aminek eredménye 6 gyönyörű kiskutya lett.
Még karácsony előtt töltött nálunk (a Buddynál) néhány napot egy nagyon kedves tüzelő szuka, aminek eredménye 6 gyönyörű kiskutya lett.
Húsvét előtti napon elmentünk megnézni őket: volt pesti szemmel, de szerintem még sok vidékinek sem volt mindennapos, ahol jártunk. A kutyusok egy tanyán élnek -tőlünk kb 40 km-re-, rengeteg egyéb állattal együtt: voltak ott mangalicák, kecskék, szárnyasok, díszgalambok és persze rengeteg kutya - kaukázusik és kuvaszok.
A mangalicák a legkülönbözőbb korúak és méretűek voltak, és jó sokan - a hívásra csak az egyik csapat jött oda :)
Voltak gatyás tyúkok is - jó, tudom, nem ez a becsületes nevük, de azt már elfelejtettem - és rengeteg különleges díszgalamb.
A mangalicák a legkülönbözőbb korúak és méretűek voltak, és jó sokan - a hívásra csak az egyik csapat jött oda :)
Voltak gatyás tyúkok is - jó, tudom, nem ez a becsületes nevük, de azt már elfelejtettem - és rengeteg különleges díszgalamb.
És persze a lényeg: a kiskutyák!
A szukáról is próbáltam néhány képet készíteni, de mindig körbenyüzsögték a kicsik :)
Kiválasztottunk egy kis kant, ami nem volt egyszerű, mert az egész alom nagyon egyforma volt: talán csak egy kislány lógott kis a sorból - sokkal rövidebb orral és picit sötétebb szőrrel.
Aztán most hétfő délelőtt megérkezett a házhoz a kiskutya - tudatosan nem adtunk neki nevet, mivel nem akartuk megtartani. Így aztán hívtuk mindennek: Kicsi, Kiskutya, Kishaver, Kisbuddy, aztán a vége felé Árnyéknak, mert árnyékként követte a Pistit mindenhová.
Amint behoztuk rögtön kapott enni, inni és a Buddyval is ismerkedtek, de elsőre nem lettek nagy haverok.
Aztán lemértük - 5,6 kg volt - és a Pisti megfürdette és megfésülte. Mindent nyikkanás nélkül tűrt :)
Az első éjszaka"kicsit" zűrös volt, mert szinte folyamatosan ugatott vagy nyüszített - én legalábbis úgy hallottam, hogy kevés pihenőt tartott. Én mindenesetre csak épphogy szundikáltam. Azt mindenesetre elérte, hogy jól berekedt és végül úgy döntöttünk, hogy mivel nagyon kellemes meleg volt még éjjel is, ezért kipróbáljuk, hogy nem zárjuk be a kennelbe, hanem kint maradhat az udvaron.
Ettől viszont a Pisti nem aludt egész éjjel, mivel a szomszédok beleültették a bogarat a fülébe, hogy a nagy majd megöli a kicsit és folyamatosan azt leste, hogy mit csinálnak.
Szerencsére a Buddy ugyanúgy viselkedett vele akkor is amikor nem láttuk, mintha ott lettünk volna - ha a kicsi túl közel ment hozzá, akkor inkább felkelt és elment máshova.
Aztán néhány nap múlva egyre jobban elviselte, néha még hívta is játszani és amikor a Pisti kiült hozzájuk a kertbe, akkor mindketten körbevették.
Elképesztően aranyos volt a kölyök, így egész héten kétségek között gyötrődtünk: jó lenne, ha mielőbb találnánk neki valami jó helyet, közben viszont egyre jobban megszerettük. De próbáltuk megerősíteni magunkat, hogy nincs szükségünk két kutyára. Közben a kicsi jókat szundított, egyre otthonosabban és öntudatosabban járkált és már szinte együtt aludtak a Buddyval.
A szukáról is próbáltam néhány képet készíteni, de mindig körbenyüzsögték a kicsik :)
Kiválasztottunk egy kis kant, ami nem volt egyszerű, mert az egész alom nagyon egyforma volt: talán csak egy kislány lógott kis a sorból - sokkal rövidebb orral és picit sötétebb szőrrel.
Aztán most hétfő délelőtt megérkezett a házhoz a kiskutya - tudatosan nem adtunk neki nevet, mivel nem akartuk megtartani. Így aztán hívtuk mindennek: Kicsi, Kiskutya, Kishaver, Kisbuddy, aztán a vége felé Árnyéknak, mert árnyékként követte a Pistit mindenhová.
Amint behoztuk rögtön kapott enni, inni és a Buddyval is ismerkedtek, de elsőre nem lettek nagy haverok.
Aztán lemértük - 5,6 kg volt - és a Pisti megfürdette és megfésülte. Mindent nyikkanás nélkül tűrt :)
Az első éjszaka"kicsit" zűrös volt, mert szinte folyamatosan ugatott vagy nyüszített - én legalábbis úgy hallottam, hogy kevés pihenőt tartott. Én mindenesetre csak épphogy szundikáltam. Azt mindenesetre elérte, hogy jól berekedt és végül úgy döntöttünk, hogy mivel nagyon kellemes meleg volt még éjjel is, ezért kipróbáljuk, hogy nem zárjuk be a kennelbe, hanem kint maradhat az udvaron.
Ettől viszont a Pisti nem aludt egész éjjel, mivel a szomszédok beleültették a bogarat a fülébe, hogy a nagy majd megöli a kicsit és folyamatosan azt leste, hogy mit csinálnak.
Szerencsére a Buddy ugyanúgy viselkedett vele akkor is amikor nem láttuk, mintha ott lettünk volna - ha a kicsi túl közel ment hozzá, akkor inkább felkelt és elment máshova.
Aztán néhány nap múlva egyre jobban elviselte, néha még hívta is játszani és amikor a Pisti kiült hozzájuk a kertbe, akkor mindketten körbevették.
Elképesztően aranyos volt a kölyök, így egész héten kétségek között gyötrődtünk: jó lenne, ha mielőbb találnánk neki valami jó helyet, közben viszont egyre jobban megszerettük. De próbáltuk megerősíteni magunkat, hogy nincs szükségünk két kutyára. Közben a kicsi jókat szundított, egyre otthonosabban és öntudatosabban járkált és már szinte együtt aludtak a Buddyval.
Szerencsére péntek délután komoly érdeklődő akadt, akik még aznap este el is vitték. :) és :(
Tatabányára került egy kutyaszerető családhoz, akiknek már volt régebben kaujuk, ezért tudják, hogy mire vállalkoztak. Nehéz szívvel váltunk meg tőle, mert egészen különleges kis állat , de nagyon bízom benne, hogy imádni fogják. Ennek megvan minden esélye, mert az anyuka, aki szülinapjára kapta, letérdelt hozzá és összepuszilta. Nem csodálom, olyan édes, hogy nem lehet neki ellenállni.
És a végén legyen még a "nagyjelenet" - ezt az új tulajoknak is előadták a Pistivel és mondanom sem kell, hogy nagy sikere volt: a 7 hetes kicsi lelkesen adja a pacsikat a Pistinek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése