Fánk variációk

Gyerekkoromban a nagymamám isteni fánkokat sütött. Emlékszem, mindig ezt a versikét mondogattuk hozzá:

Fánkot sütött nagyanyánk... Volt öröm!
Egy üst zsír feketéllett a tüzön.De amikor kezdett duzzadni a fánk,
Nagyanyó kiált: „Elfogyott a fánk!”Se fánk – se fánk...

Szaladtam én a szerbe szívesen,de ott sem volt biz egy sziporka sem...
Holott kezdett már esteledni ránk.
Ott a sok fánk, és nem volt semmi fánk!Se fánk – se fánk...

Mit csináljunk?  Gyomrunk is korgott,
Csak szipogattuk a finom szagot.
Nyálunk kicsordult, fényesült a szánk:
csak hűlt a fánk, és parázslott a fánk...
Se fánk – se fánk...

„Átfutok a szomszédba!” – mondtam én...
„Jaj, úgy röstellem” –  húzódott szegény,
és nagyokat zötyögött nagyanyánk:
„Itt egy garmada fánk, és semmi fánk...”
Se fánk – se fánk...

Hát akkor mi legyen a vacsoránk?
Zsíros kenyérhez volt sónk, paprikánk.
Nem oly finom volt, mint valami fánk,
de került másnap jó akáca fánk,
S irral-pirral mégis kisült
az egyszeri-kétszeri fánk. (Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk)

Persze már nem emlékeztem az egészre (mondhatni, csak a lényegre), és most, hogy megtaláltam a neten, rájöttem, hogy régen se mondtuk az egészet, de mégis mindig eszember jut, ha fánkot sütök.

És most hosszú idő után újra kedvet kaptam hozzá - amiben nem kis része volt annak a rengeteg gyönyörű képnek, amit a lányok feltettek a FB-ra farsang környékén.

Először Limarától sütöttem meg a szalagos farsangi fánkot - mivel már nagyon régóta nem sütöttem fánkot, így egy kicsit izgultam, hogy milyen lesz. Persze a recept tökéletes, jól is sikerült minden, csak az olaj hőfokával volt egy kis problémám, így egy picit sültebbek lettek, mint szerettem volna.

A tálon (és a képen) persze rutinosan alulra rejtettem a sültebbeket - azért persze azok is finomak voltak. :)

Nem sokkal később remek alkalom volt a maradék krumplipüré újrahasznosításakor, hogy krumplis fánkot csináljak. Egy régi, jól kipróbált receptet vettem elő és mondhatom, hogy nagyon jól sikerült.

Hozzávalók:

• 20 dkg főtt, áttört krumpli (ez most nekem a maradék krumplipüré volt)
• 40 dkg liszt (vagy amennyit felvesz :D- ez az egyik kedvencem a leírásoknál)
• 4 tojás sárgája
• 5 dkg olvasztott vaj
• pici só
• pici cukor
• 3 dkg élesztő kevése langyos tejben felfuttatva

A hozzávalókból összeállítottam a tésztát, majd kb 1 órát állni hagytam. Ujjnyi vastagra kinyújtottam egy deszkán, nagyobb szájú pohárral kiszaggattam, majd a legkisebb/karcsúbb likőrös pohárral lyukakat szaggattam bele és még 20 percig hagytam kelni. Bő, forró - de mostmár ügyesebb voltam, és nem olyan nagyon forró - olajban kisütöttem. (A kis golyókat is kisütöttem, isteni mini fánkocskák lettek belőle.)

Aztán a napokban gondoltam egyet, és mivel már néhány napja sütemény nélkül senyvedtünk, gyorsan összeállítottam egy túrófánkot. 

Ezt legalább 25 évvel ezelőtt a Balatonnál tanultam a szomszéd nénitől (mi ilyet soha sütöttünk), és mivel nagyon gyorsan, aránylag kevés összetevőből elkészíthető, és nem utolsó szempontként a fiúk is szívesen ették, ezalatt a negyed század alatt elég sokszor került az asztalra.

Hozzávalók:

• 25 dkg túró

• 3 db tojás

• csipet só

• 0,5 csomag sütőpor

• 1 csomag vaníliás cukor

• 6 kanál liszt (a túrótól függően, hogy ne legyen túl lágy a tészta)

• zsemlemorzsa a forgatáshoz

Összekeverem a hozzávalókat és ha van idő, akkor egy fél órát hagyom állni. De ezt nem muszáj, ha tényleg nagyon gyorsan akarjuk csinálni, akkor rögtön lehet szaggatni.

Egy kanállal egyforma darabokat szaggattam és zsemlemorzsában megforgattam, kicsit fasírtszerűen formázom, nem túl vastagra, hogy jól átsüljön.

Természetesen megfelelően forró, de nem túl forró olajban kisütöm - az első oldalt, mint rendesen, fedő alatt. 

Ehhez is a házi sárgabarack lekvár dukál.

Mostanában ezeket a fánkokat sütöttem, mindegyik finom volt, de a legkedvesebb egyelőre kimaradt. Imádtam a Mama csöröge fánkját, azonban valami érthetetlen okból még soha nem sütöttem :(

De idén majd biztosan kipróbálom ! 

Vagy jövőre :)