Az új tulipánfa ültetése

Minden alkalommal, amikor új fát ültetünk, megbeszéljük, hogy most már ez lesz az utolsó, de valami mindig közbejön.
Azokra a gyümölcsfákra, amiket az elmúlt másfél évben ültettünk, nagyon is szükség van: a meggyet nagyon szeretjük, és a meglévő kis fa sajnos csak kicsikét terem - ezért ültettünk még 2 kicsikét. Ha ezek egyszer beindulnak ! A birsalmafák és a naspolya az én heppem volt - még ezeknél is várni kell néhány évet, mire lesz rajta termés, de én már alig várom.
A mostani faültetés egészen más eset: a kapu mellett volt egy nagyon szép, rózsaszín virágú gömbakác, aminek az egyik viharban letört az egyik ága. Szomorú szívvel, de meg kellett tőle válni.
A Pisti már nagy gyakorlattal bír a "fanyűvésben" - még szerencse, hogy gyorsan kimentem a fényképezőgéppel, mert majdnem lemaradtam arról, ahogy kiszedi a régi fát.

Utána az új kis fa elültetése már tényleg csak egy pillanat műve volt.

Közben én sem voltam rest: gyorsan megsütöttem a vaja kiflicskéket. A receptet itt találtam és egyszer már megsütöttem akkora sikerrel, hogy a Pisti azóta is azt emlegeti. Most csak annyit változtattam rajta, hogy kicsit nagyobbakra sütöttem. Ja és szezámmaggal szórtam meg a tetejét.

Igazán nagyon egyszerű, alig kell hozzá valami: 60 dkg liszt átszitálva, 3 dkg élesztő, 1 csapott ek cukor, 1 csapott ek só, 4 dl tej összedolgozva, utána még 10 dkg vajat beledolgozni (az eredeti recept csak 5-öt ír), majd a tetejét megkenni tojással. Pihentetni is csak addig kell, amíg a sütőt felmelegítjük 200 fokra, és negyed óra múlva kész az isteni, abbahagyhatatlan kifli.

A kertben a krókuszok még csak kezdenek kukucskálni, de nekem már nagyon tavaszi hangulatom van: egy nagy tál kankalinnal vigasztalódom :-).