Nagyon szeretjük, rendszeresen főzöm. Ez így volt már hosszú évekkel ezelőtt is. A Pistinek is nagyon ízlett, szívesen ette, én pedig szorgalmasan készítettem, ahogy még a nagymamámtól tanultam. Aztán egyszer a munkahelyemen szóba került - sok nő között gyakran előjön a főzés 😊 - és akkor tudtam meg, hogy senki még csak nem is hallott arról, ahogy én készítem. Illetve a fűszerezés botránkoztatta meg őket - akkor és azóta is mindenkit, amikor csak szóba kerül.
Szóval - bár ránézésre nem látszik - ez egy különleges töltött paprika! 😄
Van néhány étel, ahol a rántás-készítéssel kezdek: ez is közéjük tartozik.
Hozzávalók a paradicsomos léhez:
- kb 5-6 dkg zsír
- 2-3 ek liszt
- 1 liter paradicsomlé (ez saját, már alaposan besűsűsödött ital volt, de természetesen 1 nagy doboz sűrített paradicsom is megfelel - akkor több vízzel kell felengedni)
- só
- egész fahéj (egy rúd)
- citromhéj (kb egy fél citrom vékonyan lehámozva)
- 2-3 ek cukor
A zsíron a liszttel világos rántást készítek, majd folyamatos keverés mellett felöntöm a paradicsomlével. Mivel ez már jó sűrű volt, kb még egy liter vizet öntöttem hozzá, megsóztam, beletettem a citromhéjat és a fahéjat és felforraltam.
Amíg melegedett, elkészítettem a töltelékeket.
Hozzávalók a töltelékhez:
- 60 dkg darált sertéshús
- 1 db nagy tojás
- 10 dkg rizs /mi a basmatit szeretjük, azt tettem bele/
- 1 közepes fej vöröshagyma
- 4-5 gerezd fokhagyma
- só
- bors
- tv paprika - általában csak 4-5 darabot szoktam tölteni, a többi marad gombóc
- pirospaprika (elhagyható)
A darált húst jól összekeverem a fűszerekkel, a hagymát vagy nagyon apróra vágom, vagy lereszelem (inkább az utóbbi). A paprikák végét levágom és a magokat is kiszedem. A bekevert hússal megtöltöm a paprikákat: úgy tömködöm meg, hogy lehetőleg végigérjen a paprikán, de ne legyen benne túl szorosan, hiszen főzés közben dagadni fog.
Amikor felforrt a paradicsomos lé szépen óvatosan belerakosgatom a paprikákat és a sima gombócokat, óvatosan megkavarom, majd visszaveszem a hőfokot, letakarom és hagyom főni kb fél órát.
Amikor megpuhult a töltelék már csak a végső ízesítés van hátra. A cukrot érdemes részletekben beletenni, elkeverni és kóstolni, hogy legyen egyhén édes, de ne gejl. Ha szükséges, még egy picit sózhatjuk is. A fahéjat és a citromhéjat célszerű azonnal kihalászni: állítólag a citromhéj megkeseredik, ha benne marad, de ezt nem tudom, hogy tényleg így van-e, mert mindig azonnal főzés után kiszedem, nehogy megkeseredjen 😊😆
Régen a nagymamám "sóba-vízbe főtt" krumplit adott hozzá, de mi jobban szeretjük a finom friss házikenyérrel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése