Sárgabarack napok

Az elmúlt néhány napban szinte csak a sárgabarackokkal tudtam foglalkozni. Szerencsére szépen terem a fánk - a nyár eleji hatalmas viharban rengeteg barack lepotyogott, így viszont ami megmaradt, az mind szép nagyra nőtt. Annyira nem érett még, hogy magamtól leszedném, de bizony a napokban is esett és fújt, ami letessékelte a barackokat a fáról, mi pedig jártunkban-keltünkben folyamatosan gyűjtögettük. Amikor összejött egy nagyobb adag, akkor nekiálltam a lekvárfőzésnek.

Régen én is a Mamától tanult módon, hosszasan főztem a lekvárt, de mostanában szívesebben használok valamilyen zselésítőt: sokkal kevesebb cukor kell, jobban megmarad a gyümölcs íze és mivel rövid ideig kell főzni, talán több értékes tartalom is marad benne.

Az első adagot dzsemfix 3:1-gyel főztem, a legkisebb üveget már le is meóztuk, nehogy valami hiba csússzon bele.:-) A második adag barack 10,5 kg volt megpucolva, összetörve (botmixerrel szoktam nagyjából pépesíteni), és 2,5 kg cukrot tettem hozzá. 

Ehhez kipróbáltam a Haas 4:1 zselésítőjét - ránézésre jó lett, remélem finom is.

A sárgabarackos gombóc sem maradhatott ki - egyébként is imádjuk a gombócot, fagyasztani is szoktam szilvát is, hogyha esetleg télen megkívánjuk, akkor legyen hozzá alapanyag. Most jobb jutott az eszembe: időt és fáradtságot nem kímélve jó nagy adag gombócot csináltam, aminek a felét egyből lefagyasztottam (ha legközelebb jön a Peti csak ki kell főzni !).

Ez az a recept, amit először tanultam meg otthon még a Mamától, ami azt is jelenti, hogy soha nem mértem le a hozzávalókat, csak ahogy tanultam "érzésre", meg "amennyit felvesz" a krumpli. Most direkt lemértem a hozzávalókat, ha másért nem, csak úgy kíváncsiságból. Próbáltam kisebb barackokat válogatni, nem nagy sikerrel, mert a mostani kicsik is máskor inkább nagynak számítanak.

Hozzávalók (34 db óriás gombóchoz)

• 1,5 kg krumpli (lehetőleg öreg krumplit válasszunk, ha még van)
• 1,2 kg sima liszt (lehet kicsit több vagy kevesebb, amennyit a krumpli felvesz :-D )
• 20 dkg zsír (finom, saját magam által kisütött házi zsír)
• 1 ek. só
• 3 db tojás
• 34 db sárgabarack
• 1 bögre kristálycukor
• 1 púpozott tk. fahéj
• 2 ek. zsír vagy olaj
• zsemlemorzsa bőven

A krumplit héjában megfőzöm, megpucolom és krumplinyomón átnyomom, majd hagyom hűlni. Addig megmosom a gyümölcsöt és kiszedem a magját (érdemes éles késsel elvágni, hogy szépen vissza lehessen majd "csukni" a barack másik felét). A kihűlt krumplihoz hozzáadom a többi hozzávalót ( a lisztből lehet egy kicsit visszatartani, és a végén adagolni ) és alaposan összedolgozom - ne ragadjon, de ne is legyen nagyon lisztes. Ez nagyon nagy mennyiség, ezért a felét nyújtom ki egyszerre kb. ujjnyi vastagra (lisztezett deszkán), majd szépen felvágom nagyjából egyforma négyzetekre. Mindegyik közepébe teszek egy barackot, a barackok magjának a helyére pedig a fahéjjal elkevert kristálycukorból egy teáskanálnyit. Majd összefogom a tésztát (először a négy sarkát nyomom össze, majd a többi rést is) és meggömbölyítem, hogy szép formája legyen.

Egy nagy fazékban forralok vizet és a gombócokat a forrásban lévő vízbe eresztem. Néhányszor óvatosan - nehogy összetörjenek a gombócok -  megkeverem, hogy ne ragadjon le és addig főzöm, amíg fel nem jönnek a víz tetejére. Akkor leszűröm (kihalászom) és a zsiradékban megpirított zsemlemorzsában megforgatom.

A felét az elkészült gombócoknak még kifőzés előtt lefagyasztottam - kicsit megforgattam őket lisztben, majd egy tálcára tettem egymás mellé és tálcástól be a fagyasztóba. Mikor már kicsit megfagytak és nem volt az a veszély, hogy összenyomódnak, áttettem őket zacskóba. 

Persze így is lett két gyönyörű tál kész gombóc sok-sok pirított zsemlemorzsával.

A puha tészta egy nagyon egyszerű és jó ízű kevert tészta, amit végtelen módon lehet variálni. A Pisti általában nem szereti ezeket a típusú sütiket, Ő inkább pite-párti, de azért néha-néha ilyet is szoktam sütni - természetesen sok gyümölccsel. Persze soha nem lehet benne annyi gyümölcs, vagy dió vagy csokidarabka, hogy az elég legyen és ne tegyen rá evéskor még néhány kanál finom házi lekvárt !

Hozzávalók:

• 20 dkg vaj
• 20 dkg cukor
• 5 db tojás
• 37 dkg rétes liszt
• 1/2 csomag sütőpor
• 3 ek. rum
• 9 ek. tej

A vajat a cukorral és a tojássárgákkal kikeverem, hozzáteszem a többi hozzávalót a tojásfehérje kivételével, amit felverek habbá és a végén vegyítem bele óvatosan, hogy össze ne törjön.

Most tettem bele egy pici fahéjat is, de így utólag sajnálom, hogy nem dobáltam bele egy marék mazsolát és apróra tört diót - volt itthon minden, csak egy kicsit fáradt voltam és csak a barackra koncentráltam! 

Vajjal kikent, lisztezett tepsibe simítom a tésztát és a tetejét kirakom a negyedelt barackokkal (héjukkal lefele), majd 180 C-ra előmelegített sütőben sütöm tűpróbáig - kb fél óra.

Amikor kisült, még forrón megszórom fahéjas porcukorral.

Szerencsére van még a fán néhány kiló sárgabarack, mert szeretnék még néhány sütit megcsinálni, kipróbálni!