2018. március 26., hétfő

Március - végre vége

Az elmúlt hónap finoman fogalmazva sem volt az én időszakom. 
Az, hogy még mindig szinte téli hideg van és dupla nadrág, pulcsi, mellény, sapka, sál, kesztyű és "természetesen" téli kabát kell a kutyasétáltatáshoz, igazán nem mondható kellemesnek! 
Ez a nappali max. hőmérséklet mostanában 😞


Hosszú évek óta (aminek nagyon örülök) nem voltam komoly beteg, néha megfáztam egy kicsit, de semmi komoly. Most viszont sikerült elkapnom az influenzát, ami ha már így összetalálkoztunk, jól kitombolta magát rajtam! Szentül meg voltam győződve, hogy néhány nap és már mehetek is, de ez most egy "kicsit" elhúzódott. Az első hét a szokásos láz, hidegrázás, gyengeség és szörnyű köhögés. A második héttől maradt a köhögés, ami viszont nem nagyon akart múlni. Így kb egy hónap után nagyjából jól vagyok, csak a hangom nem a régi és ha beszélek, nagyon gyorsan berekedek. Lehet, hogy ez a jel, hogy nem kell annyit beszélni! 😃


Ezt a gyönyörű cserepes gerberát a Pistitől kaptam segítendő a gyors gyógyulásomat! 💖

Már azt gondoltam, hogy lassan helyrejövök és visszatérhetek a dolgos hétköznapokhoz, amikor egy buta baleset történt. 
Adtam a Buddynak a reggelit, mondtam neki, hogy "Tied", ami után elkezdett enni. Éppen a kedvenc kutyaszalámi volt teritéken, így nagy lendülettel fogott hozzá. Én közben a tálja környékén kipotyogott kajákat akartam összeszedni és beletenni a táljába, de sajnos  egy kis kommunikációs zavar lépett fel, mivel ő úgy értelmezte, hogy elvenni akarom a táljából és "rendre utasított", vagyis odakapott a kezemre. Szerencsétlenül sikerült a dolog, nekem két ujjam sérült. 
Persze nagyon szégyellte magát és bocsánatot kért, így kibékültünk.
A Pisti pedig szuperül ellátta a sebeimet: először lelocsolta ecettel - mondjuk ez eléggé csípett!! 😁 Utána következett a hidrogén-peroxiddal való tisztogatás és a végén a jód sem maradhatott el. Aztán pedig kaptam két szép babát.


Ezzel a kézzel aztán tényleg szinte semmit sem tudtam csinálni - kezdhetném sorolni, hogy mennyi mindent szerettem volna tenni-venni, de felesleges, mert egyedül szegény balkezemmel igencsak visszafogott teljesítményre voltam képes.

Az elmúlt időszakban főztem ugyan és sütöttem is néha, de csak nagyon gyors, egyszerű dolgokat.
A blogszületésnap pedig elsuhant - még pötyögni sem tudtam éppen!

Örülök, hogy mindjárt vége a márciusnak és remélem egyhamar nem lesz hasonlóhoz szerencsém!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése