Egyáltalán nem emlékszem, hogy gyerekkoromban otthon ettem-e egyszer is túrógombócot. Azt biztosan tudom, hogy eddig soha nem csináltam. ☺ Ez persze most sem változott volna, ha csak a Pistin múlik, mert ahányszor eddig csak megemlítettem, mindig közölte, hogy ő nem szereti. Így amikor a FB csoportban néhányan megosztották, rögtön elhatároztam, hogy most én is elkészítem, előzetes egyeztetés nélkül. ☺
Ami a legjobban tetszett persze, az az egyszerűsége, és a lányok véleménye, miszerint elronthatatlan - na ebben nagyon bíztam, hogy nem én leszek az egyetlen, aki még erre is képes! A biztonság kedvéért megkerestem egy biztos receptet: Andi leírásában nem csalódtam most sem.
Hozzávalók:
- 1/2 l tej
- 10 dkg gríz
- 4 ek cukor
- 1/4 kg túró
- esetleg egy kis reszelt citromhéj (ez most kimaradt)
- 1 ek olaj
- zsemlemorzsa
- a tetejére édesített tejföl, esetleg porcukor
A tejet felforraltam (a lábost természetesen most is kiöblítettem vízzel, hogy biztosan ne égjen le a tej), folyamatos keverés mellett beleszórtam a grízt és lassú tűzön addig főztem kevergetve, amíg jól be nem sűrűsödött - a végén kicsit köpködött már. Amikor elkészült megszórtam a tetejét cukorral és félretettem hűlni.
Amíg hűlt, az olajon kis lángon, folyamatosan kevergetve (mert könnyen leég) megpirítottam a zsemlemorzsát - aránylag sokat, mert nagyon szeretjük.
Amikor megdermedt a gríz összedolgoztam a túróval, kis golyókat formáztam és meghempergettem a pirított zsemlemorzsában.
Édes tejföllel és porcukorral tálaltam.
A Pisti első reakciója persze az volt, hogy nem szereti a túrógombócot, a következő, hogy "édes tejföllel kell enni??", aztán persze az első falat után nagy volt a meglepetés, hogy ez milyen finom!!!
Mostantól szerintem sűrűn fogom készíteni: tényleg nagyon egyszerű és a maradék még másnap is tökéletes volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése